Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
77 azon számat 2381 nek átláttya, minden hozzávétel, minden pontok’kifolyásának nézete nélkül is. Itt is tehát a’ nézhető kivonás nem a’ szükséges bizo- nyodásra, hanem csak a’ nagyobb világosodásra szolgál. A’ Geometriai példázatok is, mint más egyebek, valóságos szetvételü ítéletek: a) A’ térbéke- ritésére legalább három egyenes vonat szükséges : mert minden tér’ békerítésére több görbülések szükségesük; a’ két egyenes vonatoknak csak egy görbülések lehet; tehát annak meglettére legalább három egyenes vonatok szükségesek. Ha bár tehát a’ Subiectum egy részében nem foglaltatik is a’ három egyenes vonat, de öszveségében megvan. Ennek bizonyodására se kívántatik tehát a’ nézhető hozzátétel, a’jól átértés elegendő, b) A’ A- ben, ha a’ két oldal egyenlő, az aloldalon eső két szög is egyenlő. A’ két oldalban ugyan a’ kétszög nem foglaltatik, de a’ A- nek egész értelmében benn van; a’ mondatmány pedig akar közveletle- nül akar közvetve, akár egészében, akár részében foglaltassék a’ Subiectumnak, az mind eggy; az Ítélet mindazáltal szétvetelii marad. S’ennek meg’ bizonyodására se szükséges a’ nézhető hozzátétel, általlyában. c) A’ két pont között az egyenes vonat leg rövidebb : igaz ugyan, hogy az egyenes értelem, millyenség, a’ rövidebbség’ értelme meg’ mekkoraság , és azért a’ rövidebbség az egyenességben nem foglaltatik, ’s nem is foglaltathatik; de az egyenes vonat, nem csupa millyenség, hanem mekkoraság is egyetemben; tehát a’ mondatmány a’ Subiectum’ részében foglaltatik; ez pedig elég a’ szétvetelü ítéletre, ’s ennek szükségképp’ valóságára. Ha az egyenes vonat mellé alul feliül mások tétetnek, mivel ezeknek, hogy az egyenessel eggyekké ne legyenek , meg kell gorbiilniek ,
