Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
76 matikaiak, nézettethetők. Az általlyányos ítéletek, millyenek a’ Mathematikaiak, azért tartatnak hiteleseknek, szétvetteknek, mivel kijelentéseik kétesek : a’ mondotmányok Subjectumaikban foglaltatni látszatnak ; mivel kapcsoltatva , eggyüt lenni gondoltatnak nyilván vagy alattomban; de egybe foglaltatássok, kapcsoltatássok valóképp, szükségképp, csak úgy bizonyodik meg; ha valaminek hoz- zájok vételével nézethetokké válnak, hozzávévo Ítéletekké lesznek.“ Ezek Kant Immánuelnek, és Kö- vetöjinek derék ellenvetéseik. §. 94. De ezen ellenvetésekre következőképp válaszolhatni: 1) A’ mi a’ Számvetési öszveadást és elvonást illeti: tagadhatatlan ugyan hogy 7 csak hét, és 5. csak öt számat foglal magában; se a’ 12 nem jelenti ki az ötnek és hétnek magában fogla- lattyát(mert ez 6 -J- 6. is lehetne): név szerént, melly, mint máshol is, szabad kényü; de értelmére nézve 7 -J-5.a’ tizenkét számat magában foglallya; és a’ 12 a’ hétben és ötben úgy van mint az egész az ő részeiben; a’ 7 5. tehát kielégítő oka a’ 12 számnak: ezen kitétel tehát: 7 —J— 5 = 12. valóban, bizonyosan, szétvevő Ítélet; és a’ számokat elértvén mindenikét, semmi szükségünk sincs a’ hozzájok tételre, a’ pontok folyása által nézettet- hetoségökre; ez által meg nem bizonyodnak, hanem csak megvilágosodnak jobban. Szint úgy van a’ dolog a’ más öszveadásra : 108 -|- 2389= 2497 nézve is. A’2489. számú subiectumra is,mellybol 108 le vanróva = 2381. szint úgy van. Hogy a’ ki a5 2489 —108 subiectumot tudja is, nem tudja belölök tüstént annak mondatmányát 2381.; nem onnét van, mintha ez azokban nem foglaltatnék , hanem onnét, mivel a’ Subiectum nincs egészen átgondolva; a’ kí a’ 2489-ből a’ 108-at kizárva átgondollya, az
