Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

75

folyását, némü némü pontok ként, nem képzem; nem gondolom ; ’s így tudom meg a’ száporodási vagy folyási külömbséget. Az öszveadás és elvonás tékát, ’s így az egész számvetés, melly merő öszveadásból vagy elvonásból áll, öszvetett ítéleteken épül; és pedig előbbieken: mivel ezek néz- hetoleg nyilvánságosak ’s tapasztalás nélkül nem szűkölködnek: azért közönségesek és szükségesek; millyek a’ tapasztalástól kitelhetetlenek.

Nem különben a’ Geometriai kitételek is hoz- zátételiiek, előbbiek, szükségesek: mert ezek is valami másra nézve’esmértetnek meg igazaknak ’s által— lyánosoknak: P. o. két pont között legrövidebb az eggyenes vonat. Ezt is se a’ két pontból, se az egyenes vonatból átnem láthatni, hanem csak valamelly hozzávétel, alkottatássok, által nézhetni; mert az eggyenesség a’ vonatnak’ csak millyen- ségét jelenti, nem mekkoraságát; a’legrövidebb pedig mekkoraság vagy nagyság: a’ mekkorasági vonat nem foglaltatik a’ millyenségben; tehát ebből szétse vétethetik. Ezen kitétel tehát hozzátévo , és csak úgy éltethetik meg, ha nézhető vételik hozzá, melly azt átlátlassa, bizonnyossá, szükségképp valóvá tegye: hogy a’ két pontok között minden vonat kanyarodottabb, az egyenes legrövidebb.

Vannak ugyan mind a’ számvetés, mind a’ földmérés-tudománynak némelly szétvévö kitételei is, mellyek az ellenmondási fökitételen épülnek p. o. a=a; az egész egyenlő magával; az egész nagyobb mindenik részénél, a -j- b > a. ’s a’ t. De ezek csak mint felvételek foglalnak helyet a’ Mathematika tudományban; mint tulajdon részek nem tekéntetnek; a’Mathematika tudomány’rendszerének kapcsul szolgálnak, nem fundamentomul. S’ azért nyertek helyt a’ Mathematika tudományiban : mert ezek is, mint a’ tulajdonképp Mathe-