Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
74 öszvetett ítéletekben a’ mondatmányokkal ollymi tétetik a’ Subiectumokhoz, a’ mi azokban előbb nem volt, a’ mi azokkal szükségképp öszvekapcsol- tatva nincsen, a’ mi a’ mindenkori tapasztalástól függ: p. o. a’ szobában a’ melegség; de az olly ítéletek , mellyekben a’ mondatmány a’ Subiectummal szükségképp Öszvenem kapcsoltatott, a’ mindenkori tapasztalástól függ, és így csupán eseti, szükséges , közönséges nem lehet; tehát az Öszvetett ítéletek szükségesek, és közönségesek nem lehetnek. Következőképp csak a’ szétvett ítéletek szükségesek, és közönségesek. 93. Kik az öszvevett ítéletek' közönséges s’ szükségképp’ léteiét vítattyák, következőképp okoskodnak: „Vannak olly öszvevett Ítéletek, mellyek nyilván szükségesek és közönségesek: p. o. 7 -j- 5=12. 108 -]- 2389=2497. ’s 2489 — 108 = 2381. Három egyenes oldalak tért békeríthetök; de két egyenes oldalak nem térbékeríthetok. Az eggyen- lo oldalú A- ben a’ fenék oldalra eső szögek mindég eggyenlök. Az eggy ponttól a’ másikához vontt lineák kozott az egyenes mindég legrövidebb. Ezen ’s más Mathematikai kitételek öszvetételiiek bizonyosan: mert se a’ 7, se az 5. számban, se mindkettejekben a’ 12-töt öszvevéve nem szükség gondolni, ennyi kivántatik pedig csupán a’ szét- vevoi ítélet’ igazságára: hogy a’ subiectumában gondolni ne kellyen mondatmányát. Nem különben a’ 108 -j- 2389-ben a’ 2497-re szaporodást: a’ 2489. —108 ben a’2381 -re fogyást nem kell gondolnom, hanem reájok nezve csak szaporodást vagy fogyást kell gondolnom általlyában, ’s kiilömbségöket nem tudom, nem is tudhatom, egyébb ha azoktól el- vonathozva különös nézettel élek; p. o. az első esetben a’ kissebb számnak a’ nagyobbá folyását, a’ másodikban a’ kissebb számnak a’ nagyobbtól ki
