Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
73 szobában meleg nem lőtt légyen. A’ szoba a’ me legséggel közönségesen, szükségképp egybekap- csoltatásban nem áll, ha nem csak különösen, esetiképp. Az öszvetett ítéletek tehát szükségképp közönségesen valók nem lehetnek. §. 91. Külömben van a’ dolog a’ szétvett ítéletekkel: mellyekben az Ö kielégítő okaikra tekén- teni közvetlenül vagy közvetve: P. o. a’ tűz melegít; az ember érzéki okos állat. Ezen Ítéletek: 1) Előbbiek: minden tapasztalás előtt a’ tűzben a’ melegség , az emberben az okosság megvan. 2) Szükségesek: merta* mi voltokban, belső lehetségökben alapulnak: a’ tűznek mivolti tulajdonsága a’ melegítés ; az ember okosság nélkül lehetetlen. 3) Közönségesek : mindenkori tapasztalástól függnek, állandóképp, valtozhatatlanul valók: a’ tűz ugyan lehet is nem is, úgy szinte az emberis: de ha van, állandóul, valtozhatatlanul a’tűz melegítő, az ember okos. 4) Szükségképp öszvekapcsoltattak: a’ tűz a’ melegítéssel, az ember okossággal; s’öszvekap- csoltatássokra tapasztalást nem kívánnak, hanem csupa észrevételt, és szétvételt. A’ szétvétetett ítéletek tehát előbbiek, szükségesek, közönségesek, és bizonyosok valóban. P. o. a’ /\^ három oldalú; a’ □ nem kerekes; az én fejem nem rózsa, az ember nem barom, ’s t. e’ f. §. 92. A’ Szükséges és közönséges ítéletek tehát szétvettek , nem öszvetettek: mert szétvettek azok, mellyeknek subiectumi és mondatmányi kielégítő okaikat magokban foglallyák közvetetle- nül vagy közvetve; mellyeknek tehát mondatmá- nyait subiectumaik létele nélkül nem is gondolhatni : a’ tüzet melegítés, az embert érzéki okossága nélkül, és ellenben. De az illy Ítéleteket szükségeseknek és közönségeseknek nevezzük—Azösz- velett Ítéletek közönségesek nem lehelnek: mert az 6 *
