Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
72 Ha mondom: a’ levegő meleg; ez annyi: a’levegő most meleg: a’ melegség szükségképp nincs a’ a’ levegőben, ezt tehát tapasztalnom kell különösen, ha meleg-e ? Megeshetik, hogy a’levegő meleg ne légyen; hogy tehát a’ levegő most melegnek tapasztaltattya magát, ez csupán eset. Ezen ítélet tehát: a’ levegő meleg, különös, eseti Ítéletet. Azért a’ mástól valók’ létele eránt Ítéletünk csak különösen, ’s esetiképp való. §. 89. Ezekből azt hozák ki némellyek; tehát a’ Metaphysi kára, a’ dolgok’ igazi lételöknek meg- bizonyítására, az esméretiink’ terjesztésére, csak az öszvetévő , tapasztalási, utóbbi Ítéletek szolgálnak; a’ szétvevök, nem tapasztalási, előbbi ítéletek azokat nem bizonyíttyák, esméretinket nem terjesztik, ’s így haszontalanok. Hogy ezen ellenvetés helytelenségét béláthassuk: és a’ szétvevo Ítéletek’ szükségét, hasznát elesmérjük, szükség mindenek előtt a’ szétvevo Ítéleteket jól értenünk , és, hogy az öszvetévő ítéletek közönségesek és szükségképp valók nem lehetnek, megbizonyítanunk. §. 90. Az öszvetett Ítéletek olly tapasztalási, utóbbi’ ítéletek, mellyek az Ö kielégítő okaikra közvetetleniil nem vonulnak, hanem csak az ő részes okaikra , vagy csak okozataikra. P. o. ha mondom: a’ szobában meleg van ; a’ „van“ csak a’ levegőre vonul, nem a’kálhára vagy tűzre; a’meleg pedig a’ tűznek, kálhának is okozata, vagy is: a’ levegő csak részes oka a’ melegségnek. így van a’dolog minden Öszvetett Ítéletekben; méltán mondattatnak 1) tapasztalásiknak ; mert csak úgy mondhattyuk, meleg a’ szoba, ha a’ levegő’ melegségét érezzük. 2) utóbbiaknak; mert úgy mondhattyuk, meleg a’ szoba, minekutánna a’ levegőnek melegségét éreztük. 3) esetieknek: mert, mivel a’ melegség a’ levegőben szükségképp nincsen, megeshetett volna, hogy a’
