Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

62

pasztalást haladók ugyan magokban; de nem tárgyaikban, mellyek egymásmelleit és utánn vannak szükségképpen.

§. 76. A’ mi észbeli esméreteink’ eredetét illeti: ezek vagy észbeli értelmekből származnak, vagy csupa észbeli gondolatokból. Az észbeli értelmekre kétféleképen tehetünk szert: szétvétel és öszvetétel által (per analysim vei per synthe- sim). Vegyük vizsgálóra mind a’ kétfélét : az értelmeket először 5 az észbeli gondolatok (Ideák) kihozás által szármoznak; helyök tehát a’ kihozatoknál lészen.

$. 77. Az észbeli értelmek szétvétel által így szármoznak: minden tárgy’ eloterjesztményi több, különbkülönbekbol öszvetétettek : eseti vagy szükségképp való jegyekből; mint előbb láttuk. Azon eggy, eggyes tárgyaknak eloterjesztményiben is vannak eseti jegyek, és ollyak is, mellyek magára a’ tárgynak mivoltára vonulnak. Énünkben is p. o. noha magában eggyes, vannak gondolatok , esméretek, kellemetes vagy kellemetlen állapotok , kívánságok ’s t. e’f. A’ hányféle az öszve- köttetés a’ tárgy’ eloterjesztményében, annyiféle lehet az elvonat és szétvétel is. Az öszvetétel abban ötféleképp lehető: 1) az Ö állati jegyeikre nézve: p. o. a’ testiállat, és lélek= ember. 2) Azoneggy állatnak mivolti, eredeti jegyeire nézve: érzéki és eszes állat=Lélek. 5) Egyéb tulajdonságaikra nézve: ész és szabad akarat = emberi méltóság. 4) Az Ő módosulatokra, elhatározott állapottyokra, változható jegyeikre nézve: a’ világ’ mivoltáról, eredetéről , végczéllyáról okoskodás =bölcselkedés, Philosophia. 5) Az ö egymáshoz képestségökre nézve: Simon Péterre nézve ok, Atya; Péter Simonra nézve okozat, fiú, ’s t. e’f. Azért az elvonat, szétvétel is csak ötféle lehet: minden ösz- vekötésnek egy elvonat, szétvétel, felelhetvén-