Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

61

Valóképp szükségesek és közönségesek is: mert eggyes tárgyaikra vonulnak, és a’ tapasztalással tudattattak ki. Illyenek mind azon értelmek is, mellyek olly jegyekből eggyesíttettek , mellyeket az ellenmondási törvény szerént egyedül, és szükségképp tulajdoníthatni a’ tapasztaltt tárgyaknak : p. o. a’ magoktól vagy másoktól, a’ szükségképp, vagy lehetőképp, változkatatlanul , vagy változóul létei, ’s t. e’f. Vannak tehát olly Metaphysikai értelmek is, mellyek a’ tapasztalában alapulnak és valóságos szükséges és közönséges esméretek.

§. 75. Ezen esméretek nem következnek ugyan egyenesen a’ tárgyi tapasztalásból, hanem a’ dolgoknak tapasztalással észrevett mivoltiból; a’ tapasztalással csak mellékessen tűnnek ki; a’ tapasztalás eszkozi ok, nem kielégítő ok megtudatássok- ra ; ’s minden tapasztalásunknál előbbiek: mert ha előbb nem volnának, észrevétetlenek maradnának; az Ö esnjéreteikre nem úgy teszünk szert mint a’ tárgyokéra: ezeket közvetetlenül nézzük , azokat nem nézzük, hanem csak észrevesszük; nem is nézhettyük : mert a’ dolgok’ állattyát, okát, szükségét, közönségét, semmi érzékünkkel se foghat- tyuk fel, mellyek csak a* változókra és esetiekre terjedhetnek ki; ’s ezen tekéntben valóságos nézést, tapasztalást haliadók (transcendentales) Nem is észbeli kihozatok : mert nem azért tudom én, hogy Péternek, Simon fiának, van esze, mivel ember; hanem azért: mert látván Őtet, észrevettem, hogy » van esze. Nem a’ tökéiletesebb érzéssel, tapasztalással tehetünk tehát mi a’ szükséges közönséges értelmekre szert, hanem azoknak, a’ mik a’ tárgy- képp lévőkben állandóul, és változhatatlanul megvannak, tökéletes észrevételével. A’ tér és üdö’ értelmi nem az esméro tehetségünknek minden tapasztalásnál előbbi formáji; hanem a’ tárgyaknak minden tapasztalásnál előbbi tulajdonsági; ta-