Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
4 í. 1 $. 7. Az okoskodással is csak úgy bizonyodha- tunk meg közönséges esméreteink’ igazságáról, ha 1) az minnen törvényeinken, természetünkön épül: mert ez közönséges és szükségképp való; és a5 meggyőződésünk miénk , és nem másé: ennek okának is tehát bennünk és nem kívülünk valónak szükség lennie. 2) Ha tapasztalásunkkal eggyező: mert ez is természetünkhez tartozó, ’s hol az ellenkezésnek helye van, ott meggyőződésünk lehetetlen. 3) Ha mértékletes: mert belső törvényeinknek, természetünknek, némelly fényesebb pontyai tündoklenek ki; másokat csak homályosan vehetni észre; a’ kitűnőkből eredhet bizonyodásunk, a’ homályosokból nem. A’ számtalan eltévedések a’ közönséges esméretek’ valósága eránt onnét szár- moztak , mivel az okoskodások belső természetünkön nem alapultak, vagy kitűnő fény helyett a’ homályon kapkodok voltak; a’ mit örökös homály lep, napfényre akarták hozni. Die Speculation scheint manigmahl eine Richtung zu nehmen , welche dem Interesse des Menschen zutviderläuft. Hierüber ist dreyerley zu merken : 1) Die Natur der Dinge richtet sich nicht nach unsern Wünschea, undes ist eine Unredlichkeit ohne Zweck sich die Wahrheit verhehlen zu wollen. 2) Ueher das praktische Interesse gewisser Lehren giebt es eben so grosse Irrthiimer, als über Theoretische Wahrheit. : Die Kantischc Freiheitslehre zum Beispiel wurde für unentbehrlich zur Moralität der Handlungen gehalten, während sie vielmehr in Beziehung auf alle einzelnen Handlungen und Entschliessungen im Leben, dem Fatalismus gleich gilt, und consequent vervolgt, jedes Streben nach Besserung zur Thorheit machen würde. So giebt es auch Lehren von Gott, nach welcher er nicht bloss der Höchste, sondern Alles allein ist; die gleichwohl Nichts von Güte , Weisheit, Gerechtigkeit Gottes übrig lassen, und dem absichtlichen Rathsschluss nicht die mindeste Macht einräumen. 3) Damit man unbefangen
