Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

5

denken könne, ohne seinen Gefühlen zu schaden, muss man das Denken stets als einen Versuch betrachten , und es ganz absondern von den Ansichten , an ■welchen die »Sittlichkeit des Characters zu hängen scheinet; — Voreiliges Refoiuniren schadet im eigenem Innern eben so , wie in der Aussenwelt, und in dem bürgerlichen Leben“ Herbart. Lehrbuch p. 34.

§. 8. Az a’ Tudomány, melly közönséges es- méretink’ valóságát fundamentomára , kielégítő okaira , és határira nézve kitudattya okoskodva, ’s rendszerént, Metaphysi ka nevet visel; mivel esméreteinket tudattya ki, esmérő erőnkkel fogla latoskodik, Esmérő erőnk’ kiformáltatása (Gno- seologia) tulajdonképen. A’ Metaphysikai név történetből ragadott reá: elmélkedett t. i. Aristoteles is ezen közönséges esméreteink eránt, és e’ tárgyú irományait Rhodus szigetbéli Andronikus, Silla Diktator üdéjében, azok utánn helyheztette, mellyek a’ tapasztalási természet’ tudományát illették, ezen jegyzettel, mint mondják: t« fxsta- rpvönta Biőfoa, vagy is : Physikaik utánn való könyvek.

§. 9. A’ Metaphysika dolga és czéllya teháL es- méretink’ valósága és igazsága fundamentomit, fő kitételeit felfedezni,és tudományosan előadni; közönséges esméretinket azokra felvinni, ’s fejtegetni, mind magokra mind tárgyaikra nézve; az ő közönséges és szükségképp voltokat okoskodva kihozni , és így erántok bizonyodásunkat’ ’s meggyőződésünket szerezni. Különböző 1) a’ Logikától : mert noha ez is belső törvényeinken épül, okoskodva fejtegetődzik, de a’ tárgyakat csak for- májok szerént, közönségesen, veszi fel; a’ Metaphysika ellenben a’ tárgyakat külön külön, fogla- lattyok szerént, fejtegeti. 2) A’ Physikától: mert ámbár ez is a tárgyokról külön külön értekezik4