Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
57 Ő egy más ii Laiin lét el őket: látván, hogy az atyától lészen a’fiú, a5 fiú utánn az unoka; egy óra utánn kettő, három; a’ nap költe utánn a’ reggel, a’ reggel utánn a’ dél ; eggyik gondolat utánn a’ másik; észrevétetik a’ külső és belső dolgoknak egymásutánn (iidöben) lételöket is. És pedig ezeket észrevétetik első tapasztalással a5 gondolkodóban ; a’ mi annak jele, hogy ezen jelenetek a’ külső dolgoknak szükséges és közönséges tulajdonságaik. A’ külső érzékünk tehát különösen bizonyosokká tesz minket közvetetlenül a’ dolgoknak némelly tulajdonságaikról is, közvetve pedig azokról is, mellvek azokból következnek: p. o. az Ö kiterjedsé- gökrol, tarlandóságokról, munkájikról ’s a’ t. §. 48. A’ külső érzésünk a’ külső dolgoknak mindég azon állapottyok felöl tesz minket bizonyosokká, mellyben hozzá képest azok vannak: a’ vízben botot töröttnek, á’ vizen kívül azt töretlennek; a’ napot reggel nagynak, délben kissebb- nek ; a’ sárga üvegen, sárgult szemekkel látattat sárgának, a’ fejéren tiszta szemmel látottat fejérnek, a’messzit kicsínnek, a’ közelit nagyobbnak bizonyíttya; mert a’ külső tárgyak’ állapottya hozzája képest valóképp ollyan. A’ különbségnek nem érzékeink, hanem a’ szokatlan köz, távulság, és eszköz az okaik. Ebből az következik, hogy az érzékinkkel elésre alkalmatos köz, közelség, és eszköz szükséges, hogy’ helyesen munkálkodhassanak. Hogy nem Ők csalfák, hanem köreik , tá- vulságaik, és eszközeik, onnét bizonyos: mert ha azok jó renden vannak, tanúságaik állandók, közönségesek, és az észnek belátásával eggyezok. 49. Külső érzékeink a’ tárgyaik’ millyensé- gökrül külső állapottyokról, és képestségökről is tudósítanak minket: mivel ezek külső tulajdonságaik és állapottyaik; de ezek eránt is bizonyos feltételek