Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

§. 43. — 7. \ alóságosok—e ? $. 48-9. Miket valósítanak meg-? $. 50. A’ külső érzékeink’ lapasztalási, ha helyesek, tárgyaiknak bizonyos tanúji. $. ól. Az eránl is, mint magokban vannak? £. 52. A’ kételkedő Pyr rhónak ellenvetései külső érzékeink’ tanúsága ellen. §. 53. Ezeknek eligazítása bölcs Plató szerént. Mau- branche , ’s Berkelyeinek okoskodási a’ külső tapaszta- lási esméreteink’ igazsága eránt. 5- 54. Vagy pedig belső é r z é k i' tapasztalásbéliek. §. 55. Ezek is énünkről, és ennek munkájiról, ’s tulajdonságiról igazán és bizonyosan tudósítnak minket. 5* 58. Énünk nem gondolkodásunk és esmérésünk’ csupa belső formája. §. 59. Valóságos állat (substantia) 60. Nem kihozva— Carfesius szerént — hanem fejtegetve tudódik ki. §. 61. Azokból, mellyek , külső és belső érzékeink’ tanuságibúl tudva vannak , következetek. §. 62. Nem csak a’ jelenvalókról, hanem a’ voltakról is vannak bizonyos esméreteink.

64. Sót a’ jövendők eránt is nénidképpen emlékezetünk által. §. 65. A’ külső és belső tapasztalás! esméreteink’ béfejezése.

§. 66. Azokat, mellyek érzékeink által felfoghatatlanok eszünk’ fénnyénél láthattyuk hé. §. 67. A’ tapasz- talhatatlanok eránt értelmeink, Ítéleteink, és kihozataink hogy’ lehetnek közönségesen, és szükségképp igazak? §. 67. Ezek eránt az Empiristák’ véleménnyé. §. 68. Hijányos. §. 69-70. Kánt ímánuelnek, és az Ö köve- tojinek fejLegelési. §. 71. E’ fontos kérdés’ meg-fejtésére szolgáló észre vételek. §. 72. A’ tapasztalásbéli értelmek eránt: §. 73-5. Ezek nem szármoznak ugyan a’ tapasztalásból, de a’ tapasztalással vétetnek észre, ’s eivonndssal alkottatnak, §• 76. A’ nem tapasztalásbéli» észbeli, értelmek §. 77-78. vagy szétvétel (analysis) vagy hozzá-tétel ( synthesis ) által szármozhatnak §. 79- A’ szétvételü értelmek közönségesen, és szükségképp igazak. §. 80. Az értelmek tehát vagy adatva valók (con-