Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
211 elégítő okát sem magokban, sem valamiben másban, egyéb a’magától való Istenben, nem tarthat- tyák; ennek lehetőségűkhez eggyesülésével lettek semmiből, ’s ennek attól elválásával semmivé lennének; tehát valamint teremtetniek, úgy fenn tartatniok is az Istentől szükség. A’ mesteri müvek folyvást lételöknek kielégítő okát azon matériákban, mellyekből lettek, ’s mellyeket fenn tart az Isten, tartj ák; azért tehát, hogy fenn maradjanak mesterük’ fenn tartására nincs semmi szükségok. így van szinte a’ dolog erejikre nézve is. Ha bár tehát a’müvek’ fennmaradására mestereiknek fenntartása és befolyása, minekutánna elkészültek, szükségtelen is ; mind rv.on által a’ teremtmények’ fennmaradására, és munkálataikra az Istennek fenntartása, és befolyása szükséges. 2) Tartanak attól is: ha az Isten befolyással van szabad akaratunkra is, nem lészen e a’ jó cselekedetünk csak név szerént a’ miénk; tulajdonképp pedig az Istené, és így minden jutalomra érdemeden; a’ rósz cselekedetünkben pedig részes, és így közös ok ő?De nincs mitől tartaniok: noha az Isten a’ jó cselekedetünkre , ereinket fenn tartván, valóságos befolyással van , az mégis miénk tulajdonképp: mert azé, ki akaratunkat arra elhatározza ; de ezek mi vagyunk, nem az Isten; iní határozzuk szabadon el, tehát jutalomra érdemes marad cselekedetünk. A’rósz cselekedetemben is akaratunkat mi határoztuk^csupán el; elhatárazatunk- ban nem részes az Isten. Az Isten csak fenntartotta akaratunkat, hogy elhatározhassuk; nem is azért tartotta fenn, hogy roszra határozzuk, hanem inkább jóra; nem is akarta az Isten, hogy roszra határozzuk, sőt ellenben tiltotta; tehát, béfolyás- sal lévén is az Isten akaratunkra, ’s ezt fenn tartván , a’ bűnben semmiképp se részes.