Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

Csak a5 józan észüéknék adta volna. Lain a’ jó öi vos a’ betegeknek se bort, se mérget inniok néni ad. — De szörnyű itt a’ különbség az Isten és orvos, az ember és beteg, a’ szabad akarat és bor között. Az ember szabad akarat nélkül el nem lehet, a’ beteg bor-ital nélkül ellehet ; az ember a’ jóra ellenállhatatlanul vonul, és szabad akarat nélkül jót nem tehet,a’ beteg a’ boritalra ellenállhallanul nem vonul, és bor i-lal nélkül is meggyógyulhat. Az orvos, ha a’ betege boritalból meghal, jóvá nem teheti; az Is- tén a’ szabad akarattal vissza - élésből is jót hozhat ki. Az Isten a’ szabad akaratot, némellyeknek a’ józan eszüeknek* nem adhatta csupán, másoknak pedig nem: mert ézek így megszűntek volna emberek lenni, és jó - tehetetlenek lettek volna; az orvos némellyeknek a’ bor italt megtagadhattya, ’s ezek még is meggyógyulhatnak. A’ bor-ital a’ meggyógyulásra nem szükségképp-való; a’ szabad akarat az emberiségre szükségképp-való. Mérget ugyan nem adhat az orvos beteginek, mert evvel okét szükségképp élveszténé j ’s többé életre se hozhatná; az Isten az embereknek szabad akáratot adhat, a’ nélkül * hogy őket roszra vigye, vágy jóra ne téríthesse. A’ hasonlatosság téhát inkább helyes volna az Isten és orvos között a’ szabad akaratra és étekre nézve: ezt az orvos beteginek meg- adhattya^ ha bár avval némellyek mértékletlen- ségokbol árthatnak is magoknak: mert étel nélkül nem élhetnek; meg is intethetnek, ne éllyenek mértéktelenül vele. ’S azért, mert betegeiknek étket eifgedtek, ha ezek mértékleuségbol meghalnak is , ok jók maradnak magokban. Az Isten se szüli tehát jó lenni az embereknek szabad akaratot engedvén, melly nélkül el nem lehelnek,ha véttenek is veié- Hijába példázódik ugyan azon Bayle az Isten jósága ellen mondván is: A’ jó Anya leányának