Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

•292

ellenkezhetnének, ha vágj okaik’ nélkül a’ világ éppen ellehetne, vagy ha czélaránjosok nem volnának. Eggjiket se mondhatni: az elsőt nem : mert a’ külső rosszak a’ természeti tulajdonságokból esetiképp következések: p. o. a’ fájdalmak lestünk’ érzéséből, a’ szél a’ levegőnek kiterjedhetö- ségéböl, a’ház-elégés a’ tűznek gyújtkálásából, a’ viz-áradás az essonek, hónak tehetségéből esetiképp következések ’s ezek nélkül pedig a’világ el nem lehet; mi el lehetünk-e testünk’ érzékensége nélkül ? Ellehetünk-e levegő, tűz ,viz, föld,fa nélkül? Az Isten nem akadályoztathatta-meg , hogy a’ testünk’ sérelmét ne erezhessük, a’ levegő meg ne hűlhessen, meg ne romolhasson, a’ tűz ne gyújthasson, a’ víz meg ne áradhasson, bizonyos okokból: mert ezek mivoltiképp szükségesek, és a’ természet’ törvényeit teszik; a’ természet’ törvényei pedig, hogy állandóképp fenntartassanak, és különös ok nélkül másulást ne szenvedjenek, szükség; meg se szüntethetnek a’dolgok’megszüntetése nélkül. Azt se mondhatni, hogy a’ külső rosszak nem czéle- rányosok: mert illyenek részszerént magokban, részszerént mi hozzánk képpest: az égi háború által p. o. tisztül a’ levegő , termékenyül a’ vélemény; úgy szinte a’ jégesso által is hüssiil a’ tikkasztó hévség; a’ viz-áradások által nedvesül, és termékenyebből a’ föld; a’ szélvész által mérsékül tisztül a’ levegő ’st.e’f.Czélerányosokazok kivált hozzánk képest: a’ szározság, a; menykö-iités, a’ jeg- esso, a’ mirigy-halál, a’ himlő, hány találmányokra, hány munkákra adott okot, mellyek’ az emberi nemet tökélletesítik ? Hány jó tétemények- re szolgáltatott alkalmatosságai? A’ gazdálkodást, békésséges tűrést, iparkodást nem szerzik, nem élesztik -e az emberek’ erkölcsi tökélletesedülé- sére ? Mivel tehát a’ külső rosszak nélkül e’ vi-