Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
288 gjessége, ’s tiszta szeretele magával nem hozza. 1) Hogy valakinek azt is megadja, a’ mi magában lehetetlen: a’ mi magában lehetetlen, az semmi. 2) JNagyobb, több javakat nem adhat teremtményének, mint a’ mennyikre ezek képesek: az oktalan állatoknak gondolkodó erőt, a’végesek nek vegtelenséget, végtelen jósága nem adhat: mert ezekre nem képesek: ezek a’ lehetetlenség’ országához tartoznak. 5) Olly javakat teremtményinek meg nem adhat, mellyeket véghetetlen bölcsessége eltilt: ollyakat meg nem adhatván, mellj ek azoknak vég czéllyokra akadályul szolgálnának, vagy az egybeköttetési rendet semmivé tennék: min- nyájaknak kincseket, hatalmat nem adhat: mert sokaknak a5 sok kincs és nagy hatalom, veszedelem volna, és eszköz az erkölcstelenségre. Ha mindeniknek uraságat, első helyet adna e’ világon : -ki szolgálna a’ szükségben ? Ki töltené bé a’ második, harmadik helyet? ’s a’ t. Ugyan azon bölcsességére nézve olly javakat sem adhat, mel- lyek a’ közjót gátolnák , vagy lehetetlenné tennék; azaz: a’ közjót a’ magános jóért fel nem áldozhat- tya; szép napot valakinek uttyáért vagy szénáért, midőn az essore közönséges a’ szükség, nem adhat. 5) A’ javakat csak olly mértékben, és rendben osztogathattya, mellyet véghetetlen igazsága enged: a’ gonoszokat rósz következetek nélkül, belső külső háborúságok nélkül nem hagyhattya; a’ gonosztevőknek biinbocsánatot nem adhat, megbánás és elégtétel nélkül: mert véghetetlen igaz is egyetemben. A’ gonoszságban megátolkodotta- kat, kik mint rosszak múltak ki, örök büntetés nélkül nem hagyhattya; mert véghetetlen igazsága, és szentsége nem engedi: azért az Isten’jósága bölcsen elintézlelett igazságnak is neveztetik.
