Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
289 §. 251. Az Istennek verhetetlen jósága ellen véghetetlen volt a’ zúgolódás ama világi esetekre nézve , melljek rosszaknak mondatnak. Ezek hogy’ lehessenek, ha az Isten véghetetlen jó, kegyes, és tiszta szeretet? szüntelen törték a’Bölcsek és nem bölcsek fejeiket. Bölcs Plató az öröktől volt rossz matériának, mellyel az e’ világát alkotó ész nem bírt légyen, tulajdonította amarosz- szak’ eredetét, és uralkodását: de ezen állítása, mivel a’ materia öröktől fogva , és a’ mindenhatóságnak is ellenállható nem lehet, meg nem áll- * hat. PJutarkus meg’ a’ matériában lakó rósz léleknek , mellyel a’ Jó alkotó nem bírhatott légyen, tulajdonított minden rosszakat: ez is az előbbihez hasonló oktalanság: mert kitol? ’s miért? lőtt légyen eme megjobbíthatatlan rósz lélek, meg nem valósíthatni 5 semmi sincs pedig , nem is lehet, kielégítő ok nélkül. Zoroasternek hajdani véleményét Persiai Manes uj életre hozta, kifejtette, ’s igen nevezetessé tette: melly szerént öröktől fogva volt jó és rósz Principium: a’jó a’ jóknak, a’ rósz a’ rosszaknak lévén szerzője; kik egymással szüntelen ellenkezvén, e’világon szüntelen uralkodnának; ’s noha a’rósz Isten, és a’ két, egymással ellenkező Isten, magában lehetetlenség, e’ buta költeményt mindazáltal a’ minden bizonyost is bizonytalanná tenni törekedő Bayle pártfogásába venni nem álaílotta; így ellenkezvén: a’két ellenkező principium az észbeli (előbbi) okokra nézve va-' lótlan ugyan, de a’ tapasztalásra nézve (utóbbról) mind azonáltal feltételesen valóságos lehet; ’s hogy valami igazán valótlan légyen, nem elég arra, hogy magában érthetetlen legyen, hanem szükség, hogy a’tapasztalással is ellenkezzék; az, a’mit a’ tapasztalásból megmutathatni, ha bár az értelemmel ellenkező is, valóságos marad; a’ rósz és jó prin]
