Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

282 cl; ’s az Istenben valami különb , a’ mi nem maga, lehetne,[ a mi lehetetlen. Azért akaratja minden külső és belső befolyás nélkül-való, tehát véghe- letlen szabad. 2) Szükségképp - való: maga, és mindeneknek tudta szerént határozhatja el csupán akaratját: mind maga, mind mindenek tudta pedig szükség­képp való; tehát akaratja esetiképp való nem le­het, ’s így szükségképp való. 5) Változtathatlan : mert maga vállozhatallanúl való, maga határozza pedig el akaratját, tehát ez is vállozhatatlanul való. Más az: az Isten aka­ratja szükségképp - való: a’ szükségképp-való pedig változhatatlan egyszersmind; tehát az aka­ratja változhatatlan. Az akarat’ változhatásának csak ott lehet helye, hol új megtudat, bélátás, tanácsadás, vagy valamelly szükség lehetséges: az Istenre nézve az újj megtudásnak, bélátásnak , ta - nácsnak helye nem lehet; az Istent semmi szük­ség se kéntetheti; azért az Isteni akarat változtat­hatatlan szükségképpen. Azért végzései, és ren­delései is szükségképp és változhatatlanul - valók: mert szabad akaratja szerént valók, melly szük­ségképp és változatlanul való. Az Isten úgy nézi, ’s nézheti a’ dolgokat mint nézte vagy nézhette szükség és változatlanképp: azért se akaratja, se végzése, és rendelése másulást nem szenved­het. De mind azon által az Isten’szükségképp - való és változhatatlan akaratja , és végzése , rendelé­se a’ mi szabad akaratunkat meg nem gátolhatja, se lehetetlenné nem teszi: mert úgy nézett és néz­het minket, és szabad akaratunkat mint lehető­ket szükségképp és vállozhatatlanul; valaminek lehetőképp nézése pedig minket vagy akaratunkat el nem határozhat; tetteinknek tehetségükben elő­re látása azokat szükségesekké nem teszi, nem is

Next

/
Thumbnails
Contents