Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

feletti; a’ csuda tehát lehetetlen F. Ámbár nem tudjuk is minden e’ világi dolgokat , és azoknak minden erejit; de sokakat tudunk; tudjuk az ollyakat, mellyek állandólag, eggyformán , közönségesen nézetünk előtt forognak; miilyen p. o. az emberi élet, halál, látás s’ t. e’ f. Ezek eránt tehát azt is tudjuk, hogy se az ember’állattyától, se a’ természet’ erejétől kinem telhető, hogy a’ négy napi halott, ’s már büszhödő Lázár magától vagy természetesen felelevenedjék, vagy a’ Betszaidai vakon születetett eggy parancsolatra láthasson. Illy esetekre nézve tehát, ha minden állatot, ’s minden állati erőt nem tudunk is, a1 természet feletti eseteket tudhattyuk , ’s tudjuk is.

2) Maga a’ kereszténység azt hiszi, hogy vannak az embereknél különbb, hatalmasabb, jó és rósz lelkek is; kik olly mit is tehetnek, a’ mit az emberek nem tehetnek; ’s ezt természet’ erejével tehetik-e vagy természet feletti erővel, bizonytalan. Tehát a’ csuda-tételek bizonyosak nem lehetnek. F. Ha bár az embereknél különb hatalmasságu lelkek olly mit is tehetnek, a’ mit az emberek nem tehetnek; bizonyos marad azonban, hogy az Isten’ akarattya nélkül csudát nem tehetnek: mert ők a’ természetnek se nem szerzoji, se nem urai; hogy abban tetszésök szerént különös jelenetet tehessenek. Ezt az Isten nem is engedheti: merta’ természet’ léteiének és fenn maradásának kielégítő oka mivoltiképp; ha mindazon-altal tehetnek, jele ez annak, hogy az istentől hatalmaztattak azon tételekre ; ’s igy azon esetekben is a’ tételek természet feletti, valóságos csudatételek. Ezek eránt tehát mindazonáltal bizonyosak lehetünk.

3) A’ csudatételek többnyire csak a’ tudatlanoktól tapasztaltattak, és azoktól is tartatnak igazaknak ; valóságosak tehát nem lehetnek F. A’ tudat