Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

225

gyott különböztető jegye nélkül: mindennek , a’ mi Tan, vagy lehet, más mellett, más utánn szükség lennie; a* fának eggy levele se lehet a’ másikkal ugyanazon , hanem valóképp különb : ha bár különböztető jegye tudva nincs is, de mindenik- nek van. Eggyike a’ másika nem lehet.

2) Az egyformaság a’ különbözőkben (Yniformitas): akármelly különbözők legyenek bár a’ természet’ munkái és dolgai; mindazonáltal némelly tekéntetben minnyájan eggyezok:

1) minnyájan külsőképp csak kielégítő okból lehetnek, ’s jelenhetnek - meg. 2) Minnyájan belsőképp csak tétellel, ellentétellel, Öszvetétellel, és hozzátétellel lehetnek-meg. 3) Az eggyenlo okoknak mindég okozataik is eggyenlők: A’ mik hirtelen tűnnek-fel, hirtelen el is múlnak. Ezekre nézve mind az okos, mind az oktalan állatok eggyességet tartanak ; azaz: egyformaság uralkodik a* világban.

2) A’ szakad a 11 án s á g, vagy köz-tartás (Lex continui, seu medii): A’ természet semmit se mível ok ’s eszköz nélkül; semmit se juttat kezdetétől végére köz nélkül egyszeriben; hanem csak eszköz, és köz által; a’ kezdet és vég kö- zötteken átmenvén; a’legközelebbikére is csak közvetve mégyen által: p. o. Az A.rólB.re nem megyen által a’ nélkül, hogy az A. és B. kozott különböztető ponton át ne lépjen. A’ Nap feltámadása után csak úgy nyugszik le, ha a’ kelete es lealkonyodta között az egész tért álfuttya; a’ fa csak úgy gyümölcsözhet, ha előbb bimbózott, virágzott, érlelt is. A’ gyermek úgy jut vénségre, ha előbb nevendék, ifjú, érettkoru, ’s Öreg is volt; ’s t. e’f. Ezt így is jelenthetni ki: a’ természetben nincs ugrás :melly közép-vagy végképp való: közép ugrás volna az, ha a’gyermek egyszeriben