Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

munkás oka ugyan; de nem kielégítő oka: mivel a’munkás okok’ erejét magában foglallya, de külső lelielségök’ okát magában nem foglallya ; az pedig a’ kielégítő ok, a’ mi a’ külső lehetség’ okát is magában foglallya. 2) A’ természet lehetőképp, nem szükségképp való; mert a’ külső lehetőség’ okát magában nem foglallya, és nem léteiét is gondolhatni; a’ mi a’ külső lehelség’ okát magában nem foglallya nem szükségképp való, ’s a* minek nem léteiét is gondolhatni, az csak lehetőképp való. 3) A’ természet másulhaló: a’természet az okok és okozatok’egybekapcsoltatása szükségén épül: de az okok’ okozatinak az okos állat tetszése szerént való intézést is adhat j tehát a’természet nem má- sulhatatlan.

§. 219. A’ Természeti törvények: 1) vannak valóban: mert vannak olly külső dolgok e’ világban, mellyeknek okozati bizonyos, közönséges regulák szei'ént fejtödnek ki: mint a’nappal és éjjel; a’tavasz, nyár, ősz, és tél; a’ bold-ujjulás, tellés, és fogyás; a’ szülés és születés; a’ felhő és esso; a* hideg és fagyás, ’s t. e’f. 2) A’ természeti törvények nem szükségképp valók áliallyá- ban: • mert a’ természet maga se szükséges eggy általlyában. Valamint az egész természet,-úgy azok is magokban nem is lehetnének. 3) A’ természet’ törvényei másulást szén védhetők: maga a’ természet is másulást ‘ elintéztetést szenvedhető; tehát törvényei is másulást szenvedhetnek az okos ész által elintéztetvén, gátoltatván , vagy felfüggesz- lelvén, ’s t. e’l.

220. Természeti törvények e’ következők:

1) A’ küloinbnél különbség (Lex differentiae , discernibilitatis). A’ természet ugyan- azonokat nem ád, nem termeszt, nem foglal magában; hanem merő különbeket, eggyet se ha