Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
223 lehet: úgy a* csupa esetnek sincs helye, nem is lehet: Csupa eset volna az ollyan jelenet, melly e’ világban valókkal semmi egybekötletésben nem állana; de az lehetetlen: mert mindenek, a’mik vannak, és minden változások, egymással vagy tér- és üdobeli, vagy ok- és okozatbéli, vagy véges eszköz képesti öszveköttetésben vannak. ’S jelesen : a’ jelenetek, mint munkák, munkás okok nélkül lehetetlenek. De ezen okok közvetetlenül vagy közvetve valók; azért tehát az olly esetek, mellyeknek kielégítő okokat nem tudni, ’s az olly történetek, mellyeknek az ész, tanács, szánt- szándék nem volt oka, csupa eseteknek, vagy ha kedvezők, szerencsének , ha kellemetlenek, szerencsétlenségnek , kereszteltettek: így p. o. az egészség, iidö - változások, a’ villám beütése gyújtás nélkül; a’ Dunába veszés; a’ lotteriából huzá- si nyereség; a’ vízből kincs kihalászás; ezek minden ok nélkül nincsenek, legalább alkalmi ok nélkül nincsenek; de kielégítő okok nincs tudva, ; ha kitudható volna is. Azért az eset a’ tudatlansággal párosult; mennél nagyobb valaki [fejében a’ tudatlanság , annál nagyobb a’ csupa esetek’ száma is. §. 217. A’ munkás okoknak munkálati' erők nélkül lehetetlenek. A’ külső erők eggyüvé vétetve teszik a’ külső természetet. A’természet, mivel szükséges erőktől való , bizonyos, közönséges regulák szerént fejlődik ki e’ világban, mellyek kijelentetve, természeti törvényeknek neveztetnek. Azon eggyenloség, melly szerént a’ természeti törvények tapasztaltatnak, természeti rendnek mondatik; a’ jeleneteteknek pedig rendszerént következésük teszi a’természeti folyását e’világi dolgoknak (Cursus naturae). §. 218. A’ Természet tehát 1) mindeneknek a’mik e’ világban vannak, vagy végbe mennek,
