Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

221 elhatározza annak szerencséjét vagy szerencsétlen - ségét, minden tettét, éleiét és halálát is; nem pedig maga. De ez is képzelmény: megengedem ugyan, hogy a’ nap, hold, és más forgó csillag­zat levegőnk által földünkre, ’s testünkre termé­szeti befolyással lehet; de letelünk, vagy nem letelünk, életünk vagy halálunk, tetteink vagy nem tetteink, ’s ezektől függő szerencsénk, vagy szerencsétlenségünk’ kielégítő oka nem lehet. Azok csak térbéii és iidöbeli öszveköttetésben, melly nem elhatározó, vannak velünk; szoros egybe- kapcsoltatásban nincsenek. A’ munkás okok az el­határozók; tetteinknek, ’s így szerencsénknek is, mi vagyunk kielégítő okai. Szembetűnő a’ csalat- kozás, ha észrevesszük, hogy azon esztendőben, holdnapban, órában, perczenetben született em­berek közül is némellyek megélnek, mások ki­halnak, némellyek tompa mások éles elméjiiek ; némellyek gazdagok mások szegények, némellyek urak, mások szolgák’s a’t. Más az: a’régi és mos­tani népek’ történetinek okait tudjuk a’ csillagzatok nélkül is világosan megfejteni: önnön indulataikból, munkásságokból, szabad akarattyokból, és a’kör- nyiilállásaikból. Az erkölcsi okos cselekedeteknek, az oktalan, bélátással nem bíró, csillagok elhatá- rozóji nem is lehetnek. E’ világi változásoknak munkás és kielégítő okait is tudjuk, a’ csillagza­toknak béfolyása nélkül is. Sokan nem csak önnön hibájikat, hanem a’ természet’ hijányait is helyié hozzák: a'mi lehetetlen volna, ha a’ csillagzatok szükségképp uralkodnának rajtunk. 4) A’ végzési szükség (Fatum decretale) Né­mellyek meg’ így gondolkodnak: kinekkinek éle­te, halálaf sorsa, állapottya el van előre végezve az égben: azért a’ beteg akár éllyen orvosággal akár se, akár Őrizze magát a’döghaláltól, akár 15 *

Next

/
Thumbnails
Contents