Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
215 man ctwa3 anderes, unter dem Namen Logik, an die Stelle zu setzen“ Herbart p. 150 — 163. De lásd erről jelesen : Lehrbuch der Met. von M. Aschen- brener p. 38 —12. 33 — 37. <$. 209. A’ valóságos világ nem végnélkül-való, hanem véges : a’ Világ se foglalattyára, se kiterjedtségére nézve nem végnélkül - való: foglalattyára nézve nem : ama különb különbekből all, mel- lyek kívülünk vannak a’ földszínen, és a’ földszínen kívül: mint a’ levegő , nap, hold , csillagzatok ’s t. e’f. de ezek se magokban, se számokra nézve végnélkül - valók 'nem - lehetnek: magokra nézve ugyan nem: mert nem lételök is gondol- tatható; a’ végnélkül-valónak nem léteiét nem is gondolhatni. Számokra nézve se: mert semmi szám se lehet végnélkül-való. Kiterjedtségére nézve se lehet végnélkül-való: mert e’ világ térben és üdoben van elterjedve: a’ térben és üdoben elterjedtség pedig nem lehet végnélkül-való. A’ világ tehát csak azon értelemben véghetetlen: mivel a’ benne foglaltt dolgoknak száma határtalan ; és a’ térnek és iidonek elterjedtsége esmérhetetlen. §. 210. A’ világ’ részei is, valamint maga, eggyes részekből tétettek Öszve végképpen; az áltál- lányos többség általlányos eggyesek nélkül, valamint az átlányos szám átallyában eggységek nélkül, lehetetlen. A’ világ részeinek szükség mind addig többeseknek lenni, míg csak egyszerűekből nem állanak: mind addig másfélék külömböztet- hetvén abban meg. A’világnak részei tehát eggyes alkotó részeikből állanak végképpen. §. 211. A’világ ösz\eköttetve való : öszveköt- tetve való az, mellynek részei egymást elhatározzák; illyenek pedig azok , a’ mik e’ világot teszik: 1) Minden, a’ mi csak e’ világban van, térben, azaz: eggymásmellett vagyon: semmise le-
