Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
209 azoknak esmértetését a’ Physikai világtudomány* tartományának haggyuk. A’ Metaphysikai világtudomány’ tulajdon tárgyai tehát a’ világ’ mi- sége. 2) állapottya, 3) természeti ereje, rende, törvényei, 4) léteiének kielégítő oka. §. 208. A’ világ’ (universum) neve alatt érteni á 1 t all y áb a n minden külső dolgokat, az az kívülünk eggymás mellett és eggymásutánn lévőket egyetemben, mennyire azok eggy közönséges egészet tesznek. Mindenek ugyan, a’ mik kívülünk vannak már magokban eggy egészet tesznek; de ezen egészek ismét másokkal, mellyekkel eggyütt vannak, az élők és nem élők, a’ szabad akaratuak és nem szabad akaratuak, egyetemben gondoltat- hatnak: p. o. mind azok, a’ mik e’ földünk’ színén vannak eggy egésznek ; ’s ezen földi egésszel a’ nap hold és minden csillagzatok, mivel eggyütt vannak , ismét eggy nagyobb egésznek és végre így mindenek, a’ mik csak eggyütt vannak, eggy mindenes egésznek, mindenségnek , gondoltainak ; az ő eggyütt létök az a’ kapocs, mellynél fogva, egy- gyütt gondoltainak. ’S mivel a’ külső dolgok vannak eggymás mellett és egymás utánn mi kívülünk eggyütt, azért a’ mi leikeink, az Isten, a’ világ’ értelmében nem foglaltatnak. A’ világ testi, nem lelki egész tulajdonképpen. §. 209. A’világnak nem igazi értelmei ezek: 1) Spinoza Benedek azt állítá, hogy e’ világ egy- gyetlen-eggy véghetetlen kiterjedtségii és gondolkodású állat r meliynek, mindenek a’ mik vannak , szükségképp részei, ’s kifejlődései. 2) Kant ímanuel azt vitatta: hogy mindenek, a’ mik kívülünk vannak, csupa jelenetek (phoenomena) nem magokban való dolgok, hanem csak hozzánk képest valók, megtudhatatlanok = x. 3} Tudós Fichte azt vélte, hogy az egész világ csak én és nein én,*
