Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
208 II. A' Vil ág -1 udomány ( Cosmologia ). §. 206. A’ világtudomány is színt úgy mint a’ Lélek - tudomány csupa tapasztalási, philo- sophiai - tapasztalási; és Metaphysikai lehet. A’ csupa tapasztalási a’ külső dolgoknak, a’ mint érzékeinkbe Ötlenek, nézésé, látása, meglátása, megtudása, minden más eszközök’ használása nélkül. A’ Phílosophiai világ - tudományra az ön- kéntvaló, külső dolgok’ természetére vigyázat, eszközökkel élés, és okoskodás által tehetni szert; és azt tudományos rendszerént szükség előadni. A’ Metaphysikai világtudomány nem eggyes, eszközi tapasztalásokból, hanem a’ közönséges, szükségképp igaz esméretekbol és értelmekből , okoskodva hozatik ki, és tudományos rend szerént terjesztetik elő. A’ Philosophiai világtudomány, csak természeti erejiket és munkájikat veszi vis- galóra a’ külső dolgoknak, azért természet-tudomány (Physika) nevet is visel; a’ Metaphysikai ellen azoknak eredetét, Öszveköttetését, tehetségeit, állapottyokat, törvényeiket fogja fel közönségesen metaphysikai esméretibol, és értelmiből: azért Es- méreti ( Metaphysikai) tudomány. 207. Igaz ugyan, hogy a’ külső dolgok’ alkotó részecskéji és ereji is a’ világ’ esmértetésére szolgálnak; azért azokat Tudós Kánt Immanuela Metapkysikai tudományban fogta fel, sőt csupán azokat vélte a’ Metaphysikai világludományhoz tar- tozandóknak, mint tapasztalhatókat is egyetemben; de mivel a’ természet-tudomány se lehet el a’ külső dolgok’ alkotó részecskéinek, és fo, közönséges erejiknek visgáltalása nélkül, mellyek igen az eggyes tapasztalásokra vonulnak; azoknak a’ közönséges esméretbéli tudományban, a’ Metaphy- sikában helyök szükségképp nincsen. Azért mi
