Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
176 szármoztatták azokat az első embertől, Traduces e k. §. 187. De az emberi lelkek 1) Eredetökre nézve: mástól valók; mert határosak, nemlé- telök is gondozatható; az illyek pedig mástól valók. A’ végnélkül valótól hozattattak lételökre: mert minden mástól valóknak kielégítő oka csak az eggy végnélkül-való;az emberi lelkek pedig mástól valók. 2) Eredetük módjára nézve: az emberek' lelkei a’végnélkül-valóságtól csak vagy alkotással, vagy elszakadással, vagy nemzéssel, vagy teremtéssel hozattatkattak lételökre: Alkotással nem: mert az alkotással a’ már voltak tétetnek Öszve; az alkotással tehát a’ lételi eredet lehetetlen. Elszakadással se eredhettek: mert azon egész, mellytol elszakadott részek volnának (mint p. o. eggyik gyertya világtól a’ másiké) szükségképp vagy lelki lett volna, vagy testszerü, lelketlen; de lelki nem lehetett: mert ennek részei nem lehetnek, tehát részek se szakadhatnak el tolok. Testszerü se lehetett: merta’ test-szerű egésznek elszakadott részei is test-szerüek; az emberek’ lelkei pedig nem test-szerüek. Nemzéssel se: mert a’ Nemzés valamelly magnak egésszétől elszakadásával mehet csupán végbe: elszakadással pedig az emberi lelkek nem eredhettek, tehát nemzesse! se. Következö-képp teremtéssel: a’ végnélkül-való csak teremtéssel hozhat valamit léteire; ’s az eggyes állat csak teremtéssel juthat léteiére. 5) Eredetek idejére nézve: Az emberek’ leikéinek eredetük öröktől fogva való nem lehet: mert azok teremtettek , kezdettek lenni; a’ teremtés pedig öröktől való,’s a’ kezdetett örökös nem lehet. Az emberek’ lelkei az első ember’ leikével eggyütt se teremtethettek: mert miért teremtettek volna testeik előtt, mellyeknek éltetésére alkalmasztattak ? Semmi elégséges ok nélkül nem lehet. Hol ? minémü
