Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
175 elméskedéssel vítaták. Pithagorás követojivel egj^- gyütt elejétől fogva voltaknak állította azokat, ’s alkalmatosságai adott a’ lelkek’ átköltözködtetésére. Pláto ’s követojiaz emberek’ lelkei eránt úgy vélekedtek : azok a’ világgal eggyiitt teremtettek; már más világ’ lakosi voltak; de abban rosszul viselték magokat, azért az emberi testek’ tömlöczébe zárattak. A’ Peripatetikusok, Aristoteles utánn, kétféle értelmet véltek öröktől fogva valónak ; a’ munkálódót és szenvedőt: ’s az emberi lelkeket a’ munkálódó értelem’ részeinek állították. A’ Stoi- kusok ama’ közönséges léleknek, melly által mindenek éltetnek e’ világon, mellyet is Istennek tartottak, elszakadott részeinek vallák az emberi lelkeket; ’s e’ földi pállyájok’ kifutása utánn ismét ama közönséges lélekkel eggyesílették. Euripides az egész világon elterjedett igen finom levegőnek ( aether ) részeinek állítá az emberek’lelkeit, mel- lyek az emberi testet megszállják, eggy üdéig éltetik , ’s elhagyván ismét avval eggyesiilnek, Ori- genes az emberi lelkeket minnyájokat az első emberrel eggyiitt teremtetteknek vélte; mellyek vala- melly tárházban mindaddig tartattak, míg testeik el nem készültek, ’s akkor szállíttattak beléjek. Apollinaris azt vélte, hogy az emberi lelkek nemzés állal szármoznak, mind az emberek’ testei, az első embertől; ebben már minnyájan éretlen magok ként megvoltak, ’s mikor megérlek^ mint eggj' kicsirázott magok az emberi testeiben elvetlettek a’ kifejtodzés végett. Bölcs Leibnicz, úgv látszott, mintha Origenesés Apollináris’véleménnyit hitelesíteni akarta volna. Azok, kik azt vélték, hogy az emberek’ lelkei öröktől valók: Praeexistentialisek; kik azokat az első emberével eggyütt teremtettél, Concreatianusok. Azok pedig , kik nemzéssel
