Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
171 tokban: mert egynemű, mindenik mozdulat; de a5 gondolkodás és nem gondolkodás nem eggy nemű; valóságos ellenmondás, lehetetlenség. Ha a5 magnes azon eggy pontya visszataszítaná is, magához vonná is, a’ vasat; akkor nyomna a’ hasonlatosság valamit; de mivel ellenkező két pontya teszi azt, semmit se nyom.De lásd. Wien. Jahrb. 1827. 39. B. 95. 1. r §. 185. Énünk lelki (Spiritualis, Geistig ) Lelki az oily eggyes állatiság, melly értőséggel (ésszel, tágos értelemben) és akarattal bír, de te stellen : a7 közönséges elesmerés szerént; de a’ mi énünk értelemmel , és akarattal dicsekszik , mint az eddig előadattakból bőven kitetszik. Hogy énünk eggyes, testetlen álialság, nem külömben láttuk eléggé; tehát énünk lelki valóság. Énünk = Lelkünk. Kérdés : a’ dolgok7 alkotó részecskéi is lelkiek- e ? A7 közönséges érlelem szerént ugyan nem : mert hogy értelemmel és akarattal bírjanak, meg- bizonyíthatatlan. De kérdeni tovább: ha a7 testek utolsó alkotói részecskéinek, mint most vannak, nincs is gondolkodó erejek , nem lehetne-e mindazonáltal ? iNem adhatná-e az Isten azt nekik ? Minthogy csak az öszveíett dolog nem képes gondolkodni , a' dolgoknak utolsó alkatú részecskéi pedig nem öszvetettek, hanem egyesek; legalább öszvetétetlenül — szét bontással-lehetök. — Ezen kérdés valóban a7 lehetségek7,nem a7 Metaphysika,országába tartozandó. Én azt vélemeránta: haazlsten adhatna is a7 dolgok7 utolsó alkotó eggyes részecskéinek gondolkodó erőt; mivel evvel lelkiekké változnának , nem úgy , mint testi részecskék gondolkodnának, hanem mint lelkiek; 7s így a7 test-sze- rüek nem gondolkodhatnak eggyáltalyában. Kér- detettaz is: az oktalan állatok, mellyek most nem gondolkodnak, és szabad akarat7 hijányával van- vak, nem lehetnének-e gondolkodók, 7s szabadon
