Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

170

hogy Európái tudhassuk, szint olly kiterjedtnek szükség-e lennie, mintáz egész Europa? Azért, ha nem kiterjedt is, megtudhattya a’ kiterjedteket; valamint a’ mi szemünk is nézheti Európát, hanem oily kiterjedtt is mint Europa.

6) Ha a’ lélek nem kiterjedtt, tehát se nagysága , se formája, se figurája, nem lehet; csupa mathematikai pont = o. F. A’ lélek esmérkedo , gondolkodó állat, tehát nem mathematikai pont; nem = o.

7) A’ lélek csak azért látszik egyszerűnek, mert részeire osztani nem tudjuk: de ebből még nem bizonyos, hogy az is magában, valóképp is. F. A’lélek nem csak azért egyszerű, mert részekre oszthatatlan ; hanem azért is : mivel részei nem lehetnek: gondolkodó Ö mivoltából; a’ gondolkodó pedig részekből nem állhat. Azok, mellyek eggye- seknek tartatván utóbb meg’ részeikre bontaltak , részeseknek gondolhatatlanok nem voltak.

8) A’ lelket azért nem gondolhatni részekből állhatónak, mivel a’ testei ellenkező tulajdonsági vannak; de ez se nem lehetetlen, se nem szokatlan dolog a’ természetben: hogy azon eggy testnek ellenmondó tulajdonságai legyenek az Ő legfőbb pontozattyában (polarisatio ) így p. o. a’ magnes eggyik szélső pontyánál a’ vasat magához huzza, a’ másikával visszataszíttya; eggyik test a’ másikát közép pontyánál magához húzza a’ végsőnél visszatollya. A’testnek is lehetnek tehát gondolkodó és nem gondolkodó ereji is az Ö vég pontyaiban egyszersmind; a’nem gondolkodó pontya annak a’ materia, a’gondolkodó a’ Lélek. F. Híjába folyamodni akár a’ magnesi, akár az elektromi erokhez: szembetűnő közöttük és énünk között a’különbség, a vonzás és távoztatás, ha bár ellenkező jelenet js? cggyiitt lehet valamiben különb különb pontok-