Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
169 feltétel: a’ test minden helyen érzékeny; hamis: mert a’ lest ugyan minden részein bényomatokat fogadhat el: mivel az érző macskák’ szálacskái az egész testen elterjedtek; tehát bényomatokat mindenüt szenvedhetnek; de az érzés csak a’ közérzékben (communi sensorio ) a’ fejvelÖben , megyen végbe , hová öszvegyülnek az érző macskáknak szá- Jacskáji egyetemben; ’sitt veszi azokat énünk észre. Hogy nem az érzések, hanem az érző inacskák vannak egész testen elterjedve; hogy az csak a’ köz érzékben megyen végbe, és énünktől eredetire vitetik vissza: nyilvánságos abból: hogy hol érző inacskák nincsenek p. o. a’ hajban, szőrben, köröm-hegyben, érzés sincsen; ha az érző inak erősen leköttettek, hogy a’ köz érzékkel ne közösülhessenek , a’ lekötésen alól érdekeltetést nem érezni; ha valamelly tag elvágatott is énünk oda szokta vinni érzését, hol az eredni szokott. Azért nem is következik: a’ test minden részein érez , tehát énünk is minden részein érez; a’testnek részei vannak, tehát éniin- nek is részei vannak. 5) Ha a’ Lélek kiterjedt nem volna,kiterjedteket meg se tudhatna. F. Ez is helytelen ellenvetés: mert könnyen visszafordítható: ha a’ Lélek eggyes állati nem volna, eggyes állatokat meg se tudhatna : e’ szerént tehát a’ testnek kiterjedtnek, ’skineni terjedtnek, Öszvetettnek, és eggyes állatnak is szükség volna lennie egyszersmind: a’ mi lehetetlen. Énünk’ megtudása a’ benyomatokhoz kepest való; ha egymás mellűiről több bényomatokat vesz észre, a’ tárgyat kiterjedtnek, ha egymás utánnról, azt tartandónak esméri el. Tehát nem egész széltökben, és hosszokban, hanem egész széltök és hosszok’arányos mértékében tudja énünk meg a’ tárgyakat. Nem szemléllyük-e mi is egész Európát kisded arányos rajzolatban ? Szemünknek, 12 *
