Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
168 sége elomozdítatik, annak hijányával pedig meg- gátoltatik. Bizonyos okát is adhatni, miért van a* lélek’ állapottya a’ testéhez képestleg: mert a’ léleknek eszköze a’ test; ’s azért csak testének álla— pottyához képest jelentheti ki erejét; valamint a’ Hangmester csak hang - eszközéhez képest mutat- hattyaki magát; ha eszköze nem tökélletes, vagy hijános, a’ tudós alkalmatos hangmester se játz- hatik azon tökélletesen, ’s hijány nélkül. A’ test a’ kisded korban éretlen: még einem készült eszköze a’ léleknek; beteg , vagy aggott korában pedig; hijányos, vagy rongáltt, mindenik esetben akadály a’ lélek’ kifejtodésére : ’s így a’léleknek teste növésével nevekedése, aggottságával lan- kadtsága csak látszató, nem valóságos; ez annál bizonyosabb: mivel a’ gyenge, erőtlen testben is .hathatós, erős lélek tapasztaltatott számtalanszor ; a’ betegben és hijánosban pedig egésséges ’s ép: mint Aesop, Epictet, Mendelsohn, Yolter, ’s Tallyerand’ példái bizonyittyák. A’ kisdedekben (időnek előtte is értelem, ’s ész fejtodött ki, a’ gondos , czélarányos neveléssel korábban; a’ gondatlannal , és helytelennel üdéjénél későbben is. S’ vannak számtalanok, kiknek értelmök, eszök vén- segökben is, sőt utolsó pihenésükig is ép-egészen megmarad: ezek pedig mind annyi lehetetlenségük volnának, ha az emberi lélek a’ testhez képest való volna állapottyára nézve szükségképpen. Ha pedig a’ lélek’ állapottya a’ testéhez nem hasonló, annaktest-szerüsége éppennem következik. 4) A’ test minden helyen érzékeny; ennek subiectumának is a’ Léleknek mindenütt érzékenynek szükség lenni; de a* test azért érzékeny minden helyen, mert minden helyen részei vannak, tehát a’ léleknek is minden helyen részeinek kell lenni; ’s igy szükségképp részekből álló. F. Ez a’
