Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

167

halni tehát a’ gyomrot akár a’ fej velő vei akár az énekünkkel öszve ? Hogy a’ gyomor az étkeket átváltoztattya , áthasonlíttya , érezzük , tudjuk; ’s hogyan változtathassa, hasonlíthassa át az étkeket, azt is tudjuk; de hogy a’ fejvelö légyen képzelünk, gondolatink’ átváltoztatásának műhelye , nem érezzük, ’s nem tudjuk; hanem inkább azt tudjuk , érezzük , hogy énünk lát, hall, szagol ; énünk képzel, gondol, Ítél, akar s’ a’ t. Az étkeket a’ gondolatokkal , a’ gyomrot a’ fej- velovel öszvehasonlíthatni-e okosan? Más az: énünknek a’ test-szeriiekkeí semmi közös tulajdonsági nincsenek, sót ellenközök vannak : a’ test- szerüek részre bontathatók, kerekesek vagy nem kerekesek, nagyok vagy kicsinyek ’s t. e’ f. lehetnek ; énünknek ellenben se bomlás , se a’ figura, se a’ mekkoraság , se a’ mennyiség nem tulajdona, nem is lehet; gondolattya is se fél, se négyszegű, se nagy vagy kicsin nem lehet magában : énünk tehát mind a’ gyomornál, mind a’ fejvelonél, mind akármelly test-szerűnél különb; azaz: test- szerű bizonnyal nem.

2) A’ test a’ lélekre, a'lélek a’testre béfolyás- saí vannak; tehát azoknak egymáshoz eggyenlok- nek, ’s nem ellenkezőknek szükség lenniek. F. Ez az ellenvetés oktalan: mert a’ viz a’ malommal, a’ gőz a’ kocsival béfollyással vannak; azért a’ viz a’ malommal, a’ gőz a’kocsival eggyenlo-e vallyon?

3) A’ Lélek’ állapottya a’ testéhez hasonló: ha ez női, az is nevekedik; ha a’ test fogy, a’ lélek is lankad; tehát mind a’ kettő azon szerű. F. Ez az ellenvetés se különb az előbbinél: mert onnét, hogy a’ test’ állapottyához hasonló a’ léleké , nem következik mind kettejeknek azon egyszeriiségök; hanem csak az: hogy a’ test a’ lélekkel béfolyás- ban van; annak kifejlődésével a lélek’ tokélletes-;

12