Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
164 énünk’ részei egyaránt egyesítők volnának is, annak gondolattya lehetlen volna; ha pedig azok közül eggyetlen eggy az öszve illyesztésre a’ kielégítő ok, ez az eggyetlen eggy is énünk, a’ többi nem énünk: mert a’ gondolható állat a’ mi énünk. Következőképp: mivel énünk, ha több részekből állana, nem gondolhatna semmit, hogy eggyes , egyszerű állat legyen, egyáltallyában szükséges. §. 182. Énünket némellyek öszvetettnek, testnek állították, mint Empedocles, ki azt a’ négy elementomokból állónak vélte ( apud Laert.); mások meg’ igen finom , és igen sebesen mozgó testnek , miilyen a’ napfény, tűz, levegő, vagy a’ vérnek legvékonyabb részecskéje: úgy hogy énünk, testünktől elvonva, semmi se légyen, hanem annak különbféleképp mérsékelhető ereje; így vélekedtek hajdan Pherecrates, a’ vén Photias, Dice- archus , Aristoteles tanítványa , Cicerónak tanúsága szerént Qu. Tuse. 1. 1. c. 10. Mások érzékeink’ Öszve hangzattyának tartották mint Maureccius (Traité de 1’ ame.p. 100). Mások megint testünk’ csupa módosulatának, mint De la Mettrie Orvos ( L’ home machine p. 108). Mások meg’ testünk’ né- mü nemű millyenségének mint Dodvellus, kit megczáfolt Clarke (Traité de 1. exist- et op. I. c. 9. ésTrois defens, pour prouer 1’ ímmat. de 1’ ame p. 3) A’ San souci nagy bölcs Fridrik énünket testünk’ lángjának tartá; mások meg’ életerőnek vítattyák. Lássuk ezekre nézve mindenek előtt: ha énünk test- szerű (materialis ) eggyes állat lehet-e? 183. Hogy énünk nem-test szerű eggyes állat, a’ matériának és énünk’ mivolti tulajdonságaik’ ellenbevetésökbol tudhattyuk meg ; ha azok különbek, sőt ellenkezők, bizonyosak lehetünk, hogy nem azon eggyek, s az énünk nem testszerü eggyes állat: már pedig ellenkezők: mert 1) A’
