Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

165

test szerű (materia) Ka nyugatban van, magától mozdulatba nem jöhet, se, ha mozdulatban van, magától nyugatra nem juthat. Ellenben a’változások énünkben ennen magától erednek, ’s megszüntetnek is ; ha akarja, hogy nyugvó testünk moz- dullyon, tüstént mozdulj ha akarja , hogy ne mozogjon , nyugszik. Nézi, gondolja a’ rózsát, ha tetszik, ha nem tetszik, nem nézi, nem gondollya.

2) A’ test-szeriiben semmi esméretnek vagy akaratnak nyomát se venni észre ; az csak öszvelétet- hetö; az énünk ellenben esméreleteket szerez magának, többnél többeket, különbnél különbeket, ’s a’ jót akarja, kívánnya, szint úgy az igazat is.

3) A’ mi test-szerii önként nem munkálkodhatik, szükség alá van vettetve: az óra önként nem jár, a’ mindég-mozgó önként nem mozog: hanem állt ottatása szerént szükségképp jár vagy mozog. Énünk ellenben önként is, szabadon is munkáló- dik: önként, szabadon nézi vagy nem nézi a’ napot; önként tanul vagy nem tanul Metaphysikát.

4) A’ mi test-szerii maga magát nem tökélletesít- heti: a’ Napfény egyszikrával se különb magánál ma mint ezer esztendő előtt volt; a’ százados tölgynek sincsenek jelesebb ágai, gyümölcsei, mint voltak. Ellenben énünk magát nemcsak tökéllete- sítheti, hanem tökélletesíti is üdörol iidore; nem több, jelesebb esméretekre tesz-e szert napról napra? 5) A’ tesz-szeriiekben a’ vissza emlékezésnek semmi nyoma : a’ fának, fűnek csak mája van, nincs százada: énünk ellenben mint a’ tükörben maga eléterjeszti a’miket kisdedségétol kezdve tett, tűrt, és szenvedett. 6) A’ test-szerűnek szava nincs, ért hető hangot nem formálhat; Énünknek ellenben szava van; gondolatit, érzeményeit izekre módosítotthangokon értelmesekké teszi; belső világát külsőképp tünteti ki. Az egészen különb, ellen-