Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

4 tartatott. Egykor Télen, egy Vasárnap reggel na­gyon korán felébredt, és mivel úgy tetszett ne­ki, minLha álmában a’ Templomban nagy Zajt hallott volna , hirtelen felugrott az ágyból, felöl­tözött, ’s szaladt a’ Templomhoz. A’ midőn oda ért volna, minden ajtajait hé zárva találta, ^ég­re az óra négyet ütött, ’s ő azzal Hajlékához viszsza ment. Majd azután az Egyházfi a’Templomba men­yén meggyujtotta a’ Gyertyákat, ’s hát lattya^ hogy az oltárról mindent elloptak. Lármát tsinált, ’s minthogy azon az Ejtszakán friss hó esett, ember nyomot találtak egygyik ajtótól a’ másikhoz. 3Nyo- mozni kezdették azért ’s egyenesen ahhoz az em­berhez vezette őket a’ nyom. A’ Házi Gazda, ki­nél lakott, azonnal kimondotta, hogy négy óra­kor kiment} de tsak hamar viszsza fordult. Az ember ugyan elbeszéllette a’ dolgot, a’ mint valósággal esett} de mentsége mindenek­nek hihetetlennek ’s igazságtalannak tetszett. Töm- lötzbe tették hát. Ezen Történet által felélredt benne a’ Lelki esméret. — Midőn Kérdőre von­ták } azt vallotta a’ JBirák előtt: hogy a’ Tem­plom’ feltörésben ug^an ártatlan} mindazáltal a’ Fogságot megérdemlené , és ő ezt Isteni bünte­tésnek tartaná, mert ez előtt egynéhány eszten­dővel megölt egy embert a’Hazájában, és annak elragadozott Javai által emelte fel magát a’ por­ból. Híjában hipokritáskodott olly sokáig, ha­szontalan hazudta a’ szentséget; mert utóllyára tsak ugyan kinyilatkozott gonoszsága, és elkeilett szenvednie az érdemlett büntetést. 5* El­Példa. 6/

Next

/
Thumbnails
Contents