Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988
ÖS Huszonnyóltzadik El*es*ted, a’ kik hazugságot szóllnak; a1 vérszce* pó és álnokságnak emberét gyűlöli az Ur. •Sóit. 5 : 7* Huszonnyóltzadik Példa. jC Fösvénység a legnagyobb bolondságok* ra viheti az embereket. Tudva való dolog: hogy a’ Fösvénység annyira megvakíltya az embereket 5 hogy azok mind úntalan tsak azon vágynak, hogy földi jókat gyű)“ tsenek, *s azokkal azonban még sem élnek. A’ Fösvény tsak gyújt; ’s nem éli meg. Már ez- is egy nagy bolondság. De még nagyobb bolond,ságokis származhatnak a’ Fösvénységből, mint tanítfya a’ következendő Történet: Egy bizonyos \árosban lakott egy szegény matéria készítő ember, ki nagyon bajosan táplálta magát mesterségéből. Alattomban a’ Felesége valami pénzt kapargatott öszve, és Férjétől egészen tdokban tartotta, úgy hogy éppen semmit se zaklathatta érette — Végre megbetegedett az Aszszony. Midőn már jó darab ideig nyomta volna az ágyat ’s vette volna észre, hogy meg kell halnia; magához szóllította a’ férjét, és nagyon kérte: hogy végső kívánságát ne vesse meg; hanem tellyesíttse bé. Kérdezte a’ Férje; hogy mi lenne az? és az azt mondotta : hogy úgy ,e" mettesse el, a’ mint taíáltatik, és hogy ötét más emberek ne vetkeztessék ’s ne mossák meg. Kéz fogassal meg kellett azt a’ Férjnek ígérni; kü- lömbben tsendesen nem hallhatott vólnameg. Meg i
