Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

P é l d a. 39 denkor megvolt elégedve, és hogy most tsak az utolsó szükség kénszeritette ezen lépésre. A’ szá­nakozó Ambrus sírt vele és megígérte $ hogy el nem hagygya. Egyszersmind ajánlotta magát, hogy ő érette dolgozik, és mind azt, a’ mit ke­resne, Aszszonya tápláltatására fordítaná. Szí­vesen megköszönte barátságát} de azonban aján­lását nem akarta elfogadni, hanem tsak arra kér­te : hogy bérlelyen neki egy kis Kamarát, ’s ab­ban adjon eleibe valami munkát, mellynél fogva uapról napra való kenyerét megkereshesse. Ambrus némán nézett az Aszszonyára. A' mint az Aszszony beszédjét elvégezte, könyhúl- latások’ Zápora között térdre esett előtte ’s így szóilott : „Ab tiszteletre méltó kedves Aszszony- om! ímé megesküszöm, hogy el nem hagyom 5 hanem életem’ fogatáig híven szolgalom. 20. esz­tendeje már, miolta engem°t táplált, ruházott ’s életemet boldoggá tette. Gyakran viszsza éltem én az Aszszony jóságával ’s békességes tűrésével. Ah kedves Aszs onyom! botsássameg nekem min­den hibáimat, mellyekkel vétettem ellue roszsz természetem miatt, Jósággal igyekezem kipótol­ni ; mellyet hogy teljesíthessek, kérem az én is­tenemet , hogy halaszsza életemet. Ezeket mondván felállott Ambrus , és azon­nal ortzáján lefolydogáló könnyei között sietett kimenni az ajtón. Egynéhány miuúta múlva msz- S'.a fordult, vitt magával egy bőr erszényt, 's letévén a’ Kandallóra így szóilott: „Hálá légyen az Istennek — inihól van 3o Karoliu ! ezt az Aszszonyék fizették nekem, ’s ezek az Aszszo- uyéi.“ Képzelheti az ember, Varonné Aszszony-

Next

/
Thumbnails
Contents