Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

136

ötvennégy edik

a’ Bokorba, és úttyára indullyon, bogy a’ Lovasok hadd kerullyék el, ’s azután viszsza térjen, és a’ tafait Jószágot magához vegye» Bévetette hát — De már a’ Lovasok igen közel voltának. Az egygyik abból a’ városból való roszszakat fog- dosó ember volt, mellyben a’ személy lakott; a’ másik pedig szolgája. Az elsőbb nyilván meglátta, hogy a’ Személy valamit vetett a’ bokorba, 's tsak hamar eltávozott onnan. Gyanakodni kezdett hát.

Utánna ugratott azért, megállította, ’s kérdezte, mit vetett volna a’Bokorba ? Meg ijedve azt lelelte: hogy semmit sem. Az ijedtség, ’s a’ Hazugság erősítette a’ gyanút. Paranlsolta hát neki , hogy térjen viszsza vele oda — viszsza ment azért. A’ szolga leszabván, a’ Bútort felvette a’ Bokorból: Ki bontották; hát imé egy megöletett Gyermek volt benne. Lehet képzelni, mint elrettenhetett a’ Személy. Most vette észre, melly roszsz dologba keveredett légyen. Mindent igazán elbeszéllett már most; de ki hitt volna neki? Kérte az Istenre, hogy ereszsze úttyára; de nem nyerhette meg. Hivatala hozta magával hogy Aratómba vigye. A’ szolga Lovához köttetvén tehát kénszenttetett a’ \ áros Tömlötzébe viszsza menni. Az egész Városban egy ember sem találkozott, ki őtet ne tartotta volna a’ Gyilkosnak. Minden Környulállások, ’s az ő hajdani vétkeis a’ gyanút erősítették. Sem átkozódása , sem eskü- vése, sem Jajgatása nem használt semmit. Azt Hitte minden; hogy ő a’ Gyermeknek Annya és Gyilkosa.

Hozzá fogtak a’ vi’sgálásboz. A’ Gyermeket megnézték ’s úgy találták ; hogy erőszakosan ölctett