Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Példa.

111

útban egy ember testre talált, melly hóval vastagon bévólt egy gödörben fedve. Le szállott a’ Lováról, ds úgy találta: hogy a’ szerentsétlen megmerc- vedett ’s annyira megfagyott; hogy a’ Lova Kötő- fékjénél fogva kellett húznia. Feltévén a’ Lóra, sietett vele Drájlingen felé. Még egy tüsző pénzi- reis rá talált a’ szerentsétlennek, mellyet szorgalmatosán megőrizett. Drájlingenben egyenesen bészálíott a’ Vendég-fogadóba, hol mindent elkövetett ^ hogy a’ megfagyott embert az életre viszsza hozhassa. Nagy örömére, kevés idő múlva tapasztalta benne az életnek jelenségeit.

Minthogy Foglalatossága miatt sokáig a’ Tsap- székben nem maradhatott, rá hízta a’ Vendégfogadósodra, hogy jól gondját viselje, ’s a’ Tü- szőtis gondviselése alá adta. Azután elment úttyá- ra ’s kötelességét teljesítette.

Azután viszsza ment Drajlingenbe annak meglátására, mit tsinálna a’ szegény inegszabadit- tatott embere, ’s úgy találta$ hogy majd tökélle- tesen helyre állott ’s örült azon: hogy ő egy ember Társának’ életét, ’s egy egész Famíliának boldogságát megtartotta. Azután kezébe adta a’ I’üszőjét (Lovakkal kereskedő ember volt) kívánt néki hoszszü életet, ’s azzal elakart menni. A’ megtartatott Kupetz viszsza tartóztatta ötét, és egy Lajos-arannyát nyomott a’ kezébe háládatosságá- nak zálogául.

„Mire való az? kérdé Pibter, ’s az aranyat viszsza adta — „hát (selekedtem-é én többet valamit annál, a’ mivel tartoztam? és ő nékem azért megakar fizetni? én a‘Keresztyéni Kötelesség§el