Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Példa.

nyög megett megtaláltak 9,000 v. kilenlz ezer ara-, nyat — de hogy a’ többit hová tette, senki sem tudta.

* ’ #

*

Egy másik Fösvény éppen ezen időben liait- meg, a’ ki nagy kintse mellett igen boldogtalanul élt. Ez Német-Ország Fő Törvény székénél Vetz- lárban Prókátorságot viselt késő Öregségéig, és sok pénzt rakott öszve ’s Jószága sok volt. \égre minden Jószágát eladván, *s aztis pénzzé tévén , Vetzlárból elment a’ szomszédságban lévő Városba, hol neki nagy tekintetű ’s egyenes szívű Attyafiai laktak.

De azokhoz ő nem költözött; mert félt attól: hogy az ő pénze után ásítozván őtet vagy megölik, vagy mérget adnákbé néki, melly miatt tsak ugyan megkell halnia. Bérlelt hát magának egy roszsz házat egy szegény Paraszt embernél: *

soha AUvaíiaival sem nem ebédelt, sem nem va- tsorált; hanem mindennap a’ Vendég-fogadóból hordatott magának. Ha történetből az ételében valamit talált, mindjárt úgy vélekedett, bogy megakarják etetni; ’s azonnal más Vendég-fogadóshoz folyamodott.

Szüntelen szobájába bezárkózva üldögélt, a’ hol pénzét számlálta ’s strázálta. A’ Városi emberek közzül soha sem látta ötét senki, tsak mikor ablakát kinyitotta, hogy pipáját a’ napnál, gynjtó üvegén meggyújtsa.

Midőn beteg ágyba esett, Attyafiai egy derék Papot megkértek; hogy latogassameg — a’ ki elis ment hozzá; de a’ Fösvény nem volt ollyan állapottog