Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

Nagy-Kedd. (Elmélkedés.)

87

ket, mellyeket ellene már el Készíttettek. Igaz hogy mind ezeknek előre látása Ötöt szomorúságba méltán hozhatta , mert O is tellyesen. emberi érzékenységekkel bírt; mind az által inkább a’ szívbéli fájdalom vala az, a’ melly Ötöt ezen panaszra fo- kasztá : Szomorít a Lelkem mind halálig! A’ szívbéli fájdalom vala az: a’ melly Ó- töt vérrel verittékezteté ! ’s honnan vala ezen szívbéli fájdalom? Oh Atyai szív! a' lelkekért jöttél-é e’ világra, 's meg is az Abrahám maradékait néked a' legkedvesebbeket veszted el ! Meg is mondá ő maga ezen szívbéli fájdalomnak okátak- lior, midőn kereszt’ vitele úttyában Jeruzsálemet meg tekéntvén , tő 11 e vég bútsut véve , meg siralá ; ’s az ő iránta síró Asz- szonyokot is arra inté : hogy nem O iránta , hanem a' Jeruzsálem népének gyász sorsán sírnának. Az ő tulajdon népének háládatlansága söl kegyetlensége ellene, ’s azért az őSzent Várossának szomorú elpusztulása , a’ sok lelkeknek örök el vesztése sajtolá ki1 tehát az ő Atyai szívéből a’ szánakodó érzékeny vér tspppeket ! Mert a’ lelkek' szeretetébol szállott Ö alá, s ezen lelkeknek még is el veszését vér könyv tsep- pekkel síratá meg ! De néki most nem tsak. az ő népének el vesztése , hanem az egész jövendő szeme előtt vala. Látá O most a- zoknak iszonyú számát is, a’ kikért az Ó halála haszontalan fogna lenni; mert látá bűneit az el múltnak, bűneit a' jövendőnek, ’s bűneit a’ jelen való időnek is, — E’va-