Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125
Bánnak Veled, *s űznek: érzetlenséggel Kénos életednek: vég hellyére, ’S nintsen senkid élted’: védelmére ! Láttya: kiket hegyen : kétszer tápláltál, Tsudáson jajoktól: ’s bűntől meg váltál , Kiknek halottakot : fel támasztál , Ezeknél irgalmat: nem találtál! Áldott vagy óh Anya: áldott Szülötted ! Ezt mondá Gábriel: áh itt Előtted Ez áldás, mert ketten: e’ Világnak Bűnéért áldoztok: az Atyának ! Izsák Fijad viszi: fáját halálra! Te késéred, míg megy: O az Oltárra! Óh de itt nem védi: Angyal éltét! Mert ő maga őriként: adgya Lelkét! Óh melly háládóság: fogja el lelkem ! Hogy kik ellen gyakron: gonoszt miveltem, Azok én érettem: itt áldoznak, 'S Gonoszságim hellyett : áldást hoznak! Qh áldott Pár, értem: kik itt vérezték ! Áldott Anya, ’s Fiú: kik így érezték ! Én is már keresem: boldogságom'! Ah de segéltsétek: gyarlóságom'! Hogy, a’ kit Ti íllyen: Kén-keservesen Jajjal meg vettetek: ellenségesen Se sátán, se Világ : se a' por Test El ne ragadhasson: ha vet rá lest ! V. S T Á T I Ó. JESUSt Cireneus Simon segélti : y. Imádunk Tégedet , ’s a’ t. FOHÁSZKODÁS. Szomorú itt Lelked: óh kész Áldozat! Mert illy ként Te reád: bár Ember hozott, Kereszt-Uttya (14, St dt iákra Énekben) 42g
