Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122
9 mi reánk méltatlan Teremtéseidre — Ditsősség inagosságban Teneked óh Felséges Isten ! békesség e' földön, és az emberekhez jó akarat! Vajha ennyi kegyelmeidet illendőképen meghálálhatnánk! De érezzük a’ mi erőtlenségünket.— Adj azértTe magad kegyelmet a’ kegyelemhez.—Adjad nékünk Szent Fijaddal Szent Lelkedet is, a’ki a' Szentséget munkálkodja mi bennünk , és azt tseleked je, hogy Tégedet, a’ki minket ily drágán megváltottál, minden tselekede- teinkel ditsöitsünk , hogy igy meg újjuljunk a’ mi Idvezitőnk ábrázatjára, és ő véle mind itt, mind amott egyesülhessünk Amen. iy. Embereknek édes AttyajóltévőIstennünk! Háláadó Örvendezéssel jelentünk meg e’ Te Tiszteletedre rendeltetett héjén , hogy megemlékezzünk a’ Te Nagyságos dolgaidról, mel- lyeket hatalmas karjaidnak erejével a’ mi javunkra tselekedtél. « Megditsőítetted a’Te Jóságodat, Óh Szeretetnek Istene ! mi bennünk az által, hogy miné- künk életet adtál és e’ mellé megadtad mind azokat a’jókat , mellyek ezt tiirhetővé, sőt kedvessé tehetik. — Megditsőítetted ezen Jóságodat , mi bennünk az által, hogy minket sok féle erőkkel, a’ szükséges munkákra alkalmatos tagokkal meg ajándékoztál. — De kiváltképpen , mi aTelkünk, ennek értelme, okossága és akaratja; az a’ mi a* te szeretetedet prédikálja;—ez által vettél ki minket más földi állatok sorából, és hejheztettél a’ Szent angyalok vendjébe; ez által tettél némü némüképen részesivé a’ Te Természetednek. Mind ezek eléggé meg győzhetnének bennünket óh tiszta Szeretet! a’ Te Jóságodról. De még ezzel meg nem elégedtél — meg ko» Adventi Imádságok.
