Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122
ronáztad a’ Te Szeretedet az által mi erántunk, hogy a’ Te Szent Fijadat is le szállítottad mi hozzánk. Ebben vagyon kivált a’Szeretet , hogy ezt a’ Te egy Fijadat is meg nem tagattad mitő lünk. —- Mert ebben adtál nekünk — Meg váltót, Szabadítót és a1 boldogságra tsalhatat- lan Vezetőt és Útmutatót. Áldjad óh mi lelkünk ezt a’ jóltévő Mennyei Atyát , a’ ki az ő Szeleteiének , ily sokféle jeleit közlötte mivélünk. Oh édes Atyánk! adj nékünk ara is kegyelmet , hogy ezen Te Nagy kegyelmeidet megesmerjük , és ezeket, a’ mi igaz javunkra fordítsuk. Adjad — nevezetesen — hogy a’ Te Szent Fijad útmutatását, eszünkbe vegyük; és azt, életünk minden környüállásaiban , ö- rommel kövessük; hogy igy — a’ mildvezitőnk nyomdokin alkalmatosokká tegyük ara magunkat, hogy majd egyszer ott legyünk, a’ hol ő most vagyon, ama boldog hajlékokban. Kösd öszve e’ végre—a’ Te Beszédeddel, most is a’ Te Szent lelkedet, hogy ne tsak hallói legyünk az Igének, hanem bévevői , és megtartói is, az örök életre, a’ Jézus Krisztus által Amen Predikátzió után való Imádságok. I. • Embereknek édes Attya ! jelen vagyunk meg is e’ Te Tiszteletedre rendeltetett héjén ; felemeljük ismét szemeinket és szíveinket Te hozzád , érezvén azt a’ nagy boldogságot, melyben minket részeltettél, mely szerént minket, gondolkodó, okos, és a’ Te véled való egyességre alkalmatos valóságokká teremtettél. — Oh mely nagy boldogság az , hogy a’ mi lelkünk te hozzád leg tökélletesebb lélekhez fe-* 'lo Adventi Imádságok.
