Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

sódból vagyon, hogy az idd megtartya a’ maga rendes fojását, mely szerént mais megvan a’ földön a’ vetés és az aratás, hogy minden élő teremtések megtalálhassák az ő eledeleket: mert Te reád néznek óh-egyedül való igazi Atya! minden állatok, és midőn Te atyai kezeidet megnyitod, akkor telnek bé mindenek a’ Te áldásiddal. — Szent Isten! kissebbek vagyunk mi, megvaljuk, a’ Te jótéteményid- néí; mert mi mind egeknek látására, és ezekben a’ Te jóságodnak tapasztalásárais, nem voltunk erántad elég háládatosok, eszünkbe sem jutott gyakran, hogy mind ezeket Teneked kellene köszönnünk; annyival kevésbé, hogy ezekkel a’ Te ditsősségedre, és az emberek' boldogitásokra kellene élnünk. Bizony méltók volnánk, hogy ezeket tőlünk megvonnád. Nem ismernénk, megvaljuk, ezeket Tőled reményleni, ha a’ mi Idvezítőnk’ kegyelem nyerő áldozatja, minket nem biztatna. Ezen tökélletes áldozatra való tekintetből légy irgalmas, légy kegyelmes mi hozzánk; és mutasd meg a Te kegyelmedet az által, hogy ezutánis légy nékünk édes Atyánk. — De tse- lekedjed Szent Lelked által aztis, hogy ezután engedelmesebb fijaid és leányid legyünk ; tse- lekedjed , hogy valamint a’ föld, a’ szorgalmatos munkásnak megadja a’ jutalmat; úgy mi reánk nézveis ne legyen haszontalan a'Te Szent Beszédedben , Szent akaratodnak hirdetése hanem teremjük meg miis, a’ megtérésnek gyü- möltseit az örök életre Amen,

'III

Felséges Isten, mi Istenünk! mely tsudá- latos, a’ Te neved ez egész földön, — Nem

30 Ar Máskorra Préd. előtt és után mond. lmáds*