Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76
F a tanitó , mert övé a nagyobb munka, övé a szellem fejlesztésének mozgatása s épen azért az élet. Országokban, a melyekben az életnek — mint szellemteremtöi jelentkezményének haladása még meg nem indult, jelentékeny állása van a papnak és csak is itt, mert ö őrzője a szellem lehanyatlott és múlt életének, vagy legfeljebb Ígérője és biztatója egy jövőnek, a mely hogy hol legyen és mikor veendi kezdetét, maga sem tudja; ellenben azon országokban a hol a szellem mozgalma mint életnyilatkozvány, legyen az tudományban , művészetben , állodalmi intézményekben, akár részletenkint, akár pedig mindenben egyszerre megindulni kezd, ott a tanítóé a világ, ott ö jár elöl és öt küldik előre, és a kit a kor előre küld, azt nem nézhetendi munkásai utolsójának. A tanitó becsülése és a tudomány kedvelése, az országok haladásának mérfo- ka , a pap tekintélye és a pap hatalmának elismerése , az országok szellemi haladásának nem épen nagy mutatója még, sőt mutatója talán inkáb a megállapodottságnak, a nyugalomban boldogságnak. De hisz ezt bővebben fejtegetik a levelek, itt csak utalva akartam erre már előre figyeltetni-, mert e részben csakugyan a levelek írójával tartok. — Oh te régen panaszkodó tanitó, te régóta homályban a világosságért munkás, fogd í’el most helyzetedet, fogd fel magas hivatásodat, és ha tano dádra nem is fog tornyot építeni a község, mint épit az egyházra, légy te magad torony, a melyen az óra maga az idő legyen és a mutató maga az időnek szelleme, az időnek lelke. írás és olvasás lesznek ezentúl a menyországnak kulcsai, mert csak ezekre nyílik meg a szellem világa, és e kulcsok a te kezedben vannak, írás és olvasás most a hatalom, nem pedig csak puszta magyarázata az i r á s n a k , hanem az önteremtett ige, az önszerezte szó. A tudat körül forog ezentúl a világ ide lent, a hol mi lakunk VII
