Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76

nes vonal — hatféle állásban vagy is forgásban lehet , azt mértani tanulmányidbol , úgy hiszem, hogy még megőrizemlette emlékezeted.

Tehát először körkörös körök egy középponttal © de egyik a másiknál hoszabb sugárokban nyúlik ki. Aztán következik a két középpontú kör, és ez belől vagy kívül eső környezettel, egymást érintve vagy nem érintve, vagy netalán egymást vágva. Ennek öt az esete u. m. © ©; ©© 0D (© © Öszvesen tehát hatféle az eset.

1 2 3 4 5

Lássuk az alkalmazást. Az elnevezését e hat nemű viszonynak ilnigy tartom: 1., körkörös körök vagy egyenközüek, 2., kül-nem-érintők,

3., kül érintők, 4., vágók; 5., belérintők vagy egyenszerü körök;

6., bel-nem-érintők. De ezen alkalmazást—ha megengeded, — hagyjuk immár máskorra.

Nov. 2-kán 1847.

A minap emlitettem hat különféle viszony-esetnek részletekre vitelét kellene most adnom. Mit gondolsz magad, valljon melyik volna leginkáb alkalmazható tanoda és egyházra, tanitó és papra? De természetesen, meg kell már előre engedned, a mit eddig folyvást bizonyítgattam, miszerint e kétnemű működés, csakugyan kétnemű körnek a foglalatja. De ugyan szives Felem , előre tudom , te azon esetet fognád határozónak választani a melyben a két külön kör legközelebb egymáshoz viszonyló hatásban van , vagy is azt, a melyben e két kör legközeléb befoglalja és legközeléb metszi, vagy netalán érinti a másikát, én viszont megforditva, épen azon esethez állok, a hol e két kör egymással legkisebb érintkezésbe nem jő , sem pedig egymásba öltve és foglalva nincsen, mert nem engedhetem meg, hogy az egyik a másiknak foglalatja legyen. Választom e szerint az egymást külnemérin- tő köröket , a mely esetben egyik a másikra csak bizonyos kuprészlettel néz, de azért mindeniknek külön góca és külön sugarai vannak. Melyik itt az uralkodó ? egyik sem, mert e körök akár kisebb, akár nagyobb sugár által nyúljanak és terüljenek el, egymáshoz mégis, mindig egyenlő viszonyuak. Itt sem feljebb, sem alárendelésnek helye nem lehet, és mégis szolgál egyik a másiknak, és mégis viszonylik egyik a másikhoz. A viszony itt olynemü, miszerint a távolság az egyiknek középpontjától a másiknak középpontjáig, nagyobb mint mindkettőnek sugári öszvege. Van tehát e két körzet között még válaszrészlet is, és ez, ha úgy engedni akarod, valamint a többi szabad tért is elfoglalja az egyébként úgy nevezni szokott világ. Azomban, hogy ezt újra mint harmadik hasonlóképen viszonyban foglalandó tényezőt és hatót ide hozzam, evégett tulaj-