Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76
17 tudni bocsátani, a mint azt egyik jó fél, jó fele irányában megbocsátja. Csak azért, kedves felem, csak azért, mivel hinni akarom, hogy az fog történni irányomban is, csak azért fogok leveleimben jó félhez illően sok nemű dolgokról szólani, éspedig szólani őszintén, fesztelenül, a nélkül hogy az eszmetámasztmesszünnen előkeresgélném vagy erőtetve gondolatom bizonyításául használnám, szólani fogok, amint egyénies beszélgetésben szólanánk egymáshoz. S ily nyiltságot, úgy hiszem, hogy rósz néven nem is tud venni senki, épen azért, mivel levélben és naplóban csak is egyéniesnek és pedig a legsajátságosabban egyéniesnek kell nézni a gondolatot. Ily szellemben kívánom folytatni megkezdett leveleim sorát, ily szellemben értekezni, vagy is veled írva beszélgetni a toliam alatt levő tárgyról, a hivatal szakai szerinti, és a nem azok szerinti tanítókat illetőleg, s ezekkel kapcsolatban , a tanítók közti társalmias összesimulásókról. A nevelés-tanításnak vagy paedagogikának összes mezeje egyének által miveltetik. A mivelők immár, vagy az összesből kiindulva hatnak az egyre ; vagy az egyesből kiindulva és egyeseket mivelve, hatnak ismét az egésznek miveltetésére. Amazt teszik az elemi tanítók , ezt először is, a tudományos intézetek tanítói , másfelöl a mindennemű szakszerinti intézeteknek vezetgetői és oktatói. — Az elemi tanoda egy külön neme a tanodáknak, de azért az eler mi tanodának tanítója nem szaknemü, hanem összesnemü működő, ö általában a tudásnak minden nemével és az erkölcsiségnek — a növendékre nézve, bevégzett képekint áll az elemien mivelodni kezdő gyermek előtt. O a gyermeknek mindene, ő atyja és tanítója, ő imádkoztatója, és bármely cselekményének inditója és háritója, vagy legaláb az lehet, és annak lennie kell is, a hol e hivatásokat a szüle nem teljesítené, — ő tehát a gyermek irányában, az emberiség képviselője, és mint egy ember, mégis a gyermeknek képe. Ez az elemi tanító szerepe, és ily általános szerepe nincs senki másnak az egész nevelés-tanítás mezején, ha netalán még a szülékkel összeolvadottan, a házi nevelő-tanitónak , a ki sok tekintetben, és még gyakrabban, mint a nyilvános elemi tanitó, egyenesen a szülét is képviselni kénytelen. Mondva tehát, hogy az elemi tanitó , és mindazok , a kik a nevelés-tanításnak a terén, a zsengéb iíjuság irányában az elemekkel foglalkoznak, ide számítva a kisdedovót is — azok az emberi szellemnek összes ismerete köréből indulnak ki, és úgy hatnak az egyes növendékre, ez egynek is az összes felé való vezettetése kedvéért. Öktehát, mint egyenlő cselekménynek tényező működői, mind a térre nézve* mind pedig a cselekmény- vagy működésnek iránya és elvére nézve egyenlők. Mivel azomban e müködésök önnön maga által bezárva még nincs, hanem épen, mentül haladób, annál nyil- tabb kaput tárt ki az utánok következőknek ; innen foly, hogy a kisdedovók, elemi tanítók és a nevelés kezdetével foglalkozók, kétségkívül egyszersmind felölelendők azok által is, a kiknek kezei alá növendékeiket bocsátják. De mind a mellett nagyon kívánatos do2 n
