Tavasy Lajos: Levelek Erdélybe Magyarországbol. Papnak a tanító (Pest, 1848)-76
14 mint már feljebb is mondám — a kérdés az , menyiben és különösen kik között van és lehet külümbség a tanítói hivatalra nézve, vagy egy és ugyanazon hivatal lényegiiek-e a tanítók is, mint a papok ? ezt, édes félem, bár menyire szeretném is, hogy a tanitói hivatalra nézve is, úgy mint a papira, külömbség ne léteznék, még is vallani kénytelen vagyok, s im itt vagyunk egy másik pontnál, mirenézve, más személy az ő társa irányában a pap, és ismét más az ő társa irányában a tanító. Lehetetlen anyi meg anyiféle fajt egynemüvé és egylényegüvé tenni. De meg fogom vagy legaláb reményiem, hogy meg foghatom neked bizonyítani, miszerint épen e külörnbség- ben fekszik a tanitói hivatal valója. A papot az ordinatio teszi egynemüvé, ez a tanítónál nincs, tehát a tanitó nem egynemű. Vagy végtelen sokakat kell felkarolni a tanitói cim és nevezet alá, vagy pedig megengedni , hogy csak bizonyos fajú tanitók tétessenek egyenlőkké. Az előbi esetben tanítónak kellene neveznünk mind azon egyéneket, kik a tudományos és nevelési szellem terjesztésével egyfelül , másfelül pedig annak uj gyarapításával foglalkoznak. Sőt még azokat is, kik csak müügyességek terjesztése körül működnek. Továbbá mindennemű nevelőt, a szülét, de sőt magát a politikust is, és még inkáb a papot és az igazságkiszolgáltató bírót. Azomban ezt nem tehetjük, mert a tanitói működésnek és a tanitói hivatalnak is van korlátja. Azt kell tehát választanunk, hogy a tanitók, kik egyszersmind nevelők is, külömbözők. Egyenlők köztök csak azok, kik egyenlő megbízásnak a nyomán, egyenlő hivataloskodást és egynemű foglalkozást űznek. És ez utóbi az, ami az embereket egyenlőkké és egynemüekké teszi, ez az, a mi közöttök, a kornak sociális iránya szerint társas érdeket ébreszt, és társas érdeknek a nyomán, közös teendőkre szólít. Egyneműek csak azon tanitók, kik egy és ugyanazon nemű foglalkozásban folytonosan elmerülve, abban élethivatásukat keresik. Vagy is azok, kik egy és ugyanazon téren hivataloskodva, szakadatlanul munkálnak az ész kimüvelődésének, erkölcs nemesítése- és terjesztésének, akár pedig e tekintetben uj felfogások teremtésének a munkáján. És ilyenek először: az egyfaju tanodák, továbbá az egyfaju tudományok és végre az egyfaju mügyakorlatok tanitói. Tehát szoros értelemben véve, a tanitók mind szaktanítók, és az egy- szakuak egyenlők. Szaktanítók tárgyaikra és önmagokra nézve az elemi tanitók, olyanok a reáltanodák és polgártanodákéi, olyanok a tudományos közép és felsőb tanodákéi, olyanok továbbá a külön fajú u. n. speciál tanodákban foglalkozók, u. m. bányásztanárok, gaz- dász, festész, képezdei, hadi intézetbeliek s mások. És végre olyanok a művészi ügy terén munkálkodók. A tanitók között tehát az egyneműséget az egynemű tudományok és az egynemű téreni működés teszi. Egy testület-e tehát a tanitói? Önkint következik, hogy nem, mert nem képzelhető oly test, mely anyi meg anyiféle elemeket magába felölelhetne; elemeket, a melyek nem hogy kibékültek és kibékíthetek volnának: sőt a melyeknek életbe vágósága és hatása
